Csallóköz - csicsói Bödők Péter és Kollár Mihály családfája
Az oldal a 2 anyai ágat tartalmazza: Bödők Péter anyai ági leszármazottait (László és János ága) és Kollár Mihály leszármazottait. Külön oldalon van az apai ág 4 részre bontva. Tehát a mi családunk mind a hatban benne van, unokatestvéreim pedig aszerint, hogy melyik ághoz tartoznak. Házasság útján azonban néhány más család is többször szerepel.
-Bödők Pál anyai nagybátyám családja felesége révén Fél Antal leszármazottai között is szerepel.
-Domonkos Géza és Beke Hermina családja pedig a Kollár és Fél Antal családfában is benne van.
-Fél Károly és Bödők Szilvia családja pedig kétszer is szerepel Bödők Péter nagy családfájában, mivel ők mindketten ük-ükunokái.
-Bödők Péter és Kollár Mihály családfája között pedig érdekes kapcsolatokra lelhetünk.
Mivel nagyapám Bödők Pál testvére Bödők Etel dédapám Kollár Mihály második felesége, így az ő közös gyermekeik és leszármazottaik – ifjabb Kollár Mihály és Kustyánné Etel – Bödők Péter és Kollár Mihály családfájában is benne vannak. Így lehet, hogy van akinek én 2.unokatestvére és nagynénje-2.fokon is vagyok, vagy van aki nekem nagybátyám-nagynéném 2.fokon és 2.unokatestvérem is egyben. Természetesen nemcsak nekem, de testvéreimnek és anyai ágon unokatestvéreimnek is.
József Attila: A Dunánál - bővebb útmutató a családfákhoz
Bödők Péter - szépapánk, a KÖZÖS BÖDŐK ÁG
Bödők Péter (Bödőkök, Kollárok, Kustyánok, Pappok, Balázsok) családfája
Bödők Péter nagy családfájából a könnyebb tájékozódás miatt "leválasztottam" ükunokája B. János családját. Ők külön
nézhetők meg:
Bödők János és Takács Julianna családfája
B.J. és T.J. nyomtatási oldalak
Kollár Mihály (Kollárok, Kustyánok, Bödőkök) családfája
Bödők Pál családja - családi lap (nyomtatáshoz - pdf)
Három történet a családról
Beödők Pál, református lelkész, anyai dédapám testvére volt. Régiesítette nevét, leszármazottai máig így írják nevüket. Búcson és Nagymadon szolgált, utoljára pedig Nyitra mellett, Kismányán. Még az 1970-es években fellelhető volt a sírja, ám azóta Kismánya szín szlovák faluvá vált, a temető a templommal együtt romokban hever. 1947-ben leányát, ki akkor már idős volt, férjével és fia özvegyét, családjukat kitelepítették Magyarországra. Tildy Zoltán, az akkori köztársasági elnök, szintén lelkész, aki anyai unokabátyjuk volt, segítette a családot és a falu többi kitelepítettjét Bátaszékre. A három idős ember nem élte túl szülőföldje elvesztését, néhány hónapon belül mindhárman meghaltak.
Egy tanulságos történetet szeretnék elmesélni. Nagybátyám, idős Bödők Géza (1914–1990) frontharcos a háború utolsó heteiben otthon szabadságolt. (Fiatalabb bátyja, Vilmos a fronton volt, az idősebb, Pál pedig munkaszolgálatra volt híva.) Szeretett volna otthon maradni, ezért édesapjával megkérték a házukban elszállásolt magyar ezredest, vegye fel őt a csapatába. Az ezredes azt válaszolta, hogy ha nem megy vissza, akkor az apja szeme láttára löveti agyon. Géza bátyám egy darabig még a falu határában rejtőzködött, de a bujkálás nem neki való volt, és biztonságos helyet sem talált. Így jelentkezett a komáromi parancsnokságon, és ott elhelyezték egy csapatba, ahova az alakulatukat vesztett katonákat sorolták be. Hamarosan megkezdődött a magyar és német katonák nyugatra vonulása a szovjet hadsereg elől. Csapatvezetőjük azt mondta nekik, hogy napok kérdése, és vége a háborúnak, ő már nem megy innen sehova, csak haza. Nekik is azt tanácsolta, szökjenek meg. Mivel a túlparti Komáromban voltak, át kellett kelniük a Duna-hídon. Ezt csak nyíltan tehették meg. Ezért a filmekben gyakran látott cselhez folyamodtak: a csapat egyik fele mint őrség átvezette a hídon a „foglyokat”. Révkomáromból aztán kerülő utakon nagybátyám is hazakeveredett. Addigra itthonról már továbbvonultak a német és magyar csapatok, de a szovjet katonák miatt még rövid ideig bujkálnia kellett. Később, a háború befejezése után, néhány hazatartó katona megállt Csicsón, és elmondták, hogy az ezredest messze Németországban a saját katonái lőtték agyon. Ha nagybátyám itthon marad velük, akkor neki is menni kellett volna, és nem Komáromból, hanem több száz kilométerről kellett volna visszatérnie, ha ugyan sikerült volna neki. A tanulság pedig az, hogy gyakran akkor történik velünk a legjobb, amikor azt hisszük, szerencsétlenség ért bennünket.
A magyar és német katonák menekülése után, 1945. április első hetében a falun pár nap alatt átvonultak a szovjet katonák. Vitték, amit még meghagytak nekik. Nagyapám, Bödők Pál, akinek mindhárom fia távol volt otthonról, felesége néhány hónappal azelőtt halt meg hosszú szenvedés után, két legfiatalabb leányával, Etussal és Terivel élt azidőben. Mikor egyetlen tehenét és lovát is el akarták vinni, végső elkeseredésében egy fejszével állta el a katona útját. Nem hős akart lenni, csak úgy érezte, rosszabb már nem történhet vele. Pedig történhetett volna (rajta kívül két lánya is ott volt vele), de a katona megérezte az öregember kétségbeesését, legyintett és elhagyta az udvart. Édesanyám ezt sokszor elmesélte.
Nagyapánk a csicsói református egyház kurátora volt az 1920-as években. Ekkor építették a kéttantermes református iskolát.
Nagyapánk szülői háza a Felső utcában állt, innen költözött le családjával az Alsó utcába. Nagyanyánk családja, a Kollár család pedig az Árokháton lakott.
* Bödők Pál idős családja, udvara és gazdasága - Csicsó – Alsó utca – 1940
Balról jobbra:
Bödők Zsigmond Gaál Lajos Bödők Árpád Bödők Teréz * (Nagy Imréné) Bödők Pálné idős, szül. Kollár Mária*
Bödők Pál ifjabb * Bödők Mária *(Mészáros Kálmánné) Bödők Géza * Bödők László
Bödők Etelka * (Décsi Miklósné) Kustyán Lajos Bödők Vilmos * Bödők Pál idős *
Anyakönyvi kivonatok
Minden magyar nemzetiségű Csehszlovák lakosnak, mivel a II. világháború után megfosztották őket az állampolgárságuktól, hűségnyilatkozatot kellett tenni. Azután kapták ezt a végzést, amivel ismét elismerték állampolgárságukat majd az igazolást az állampolgárságról.
A családfát szerkeszti Nagy Amália, Csicsó , 2007.4.26-tól folyamatosan.
e-mail: csicso-nagy@post.sk
Kérem nézze meg a hozzátartozó weblapot Csicsóról: http://csicso-nagy.uw.hu
