Mondások, mondókák, játékok, versikék
az oldal frissítve: 2021. márc.. 22.
Időjárás mondások:
Mottó: A papa okos ember, mert tudja, milyen idő lesz: Vagy eső lesz, vagy hó, vagy rossz idő, vagy jó!
Időjárásról, időről szóló mondásokkal, amelyeket nálunk is mondogattak régi öregjeink.
Lásd még: Jeles napok és Kiskalendárium
Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok, Pravoszláv karácsony, farsang kezdete:
Ha vízkereszt úgy fordul, hogy az eresz megcsordul, örvendhetsz már előre, áldás száll a mezőre.
Január 22. Vince: Ha fénylik a Vince, megtelik a pince. (Megtelik kakával, edd meg Vince kanállal.)
Január 25. Pálforduló - télforduló: Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel! (Tavasszal sokan megbetegednek, meghalnak. .)
Február 2. Gyertyaszentelő: Ha fénylik a Gyertyaszentelő, még a kóróíziket is vedd elő. (Még sokáig tart a tél)
Február 6. Dorottya: Ha Dorottya szorítja, Julianna- febr. 16 (vagy Zsuzsanna- febr. 19.) tágítja. (Ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra vagy Zsuzsanna napra megenyhül.)
Február. 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták jelzik a tél végét.
Február 24. Mátyás: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. (Ha talál jeget töri, ha nem talál, csinál.)
Március 12. Gergely: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Gergely, ha megrázza szakállát, esik a hó.
Március. 18.19.21. Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.
Nagypéntek: Nagypénteki esővel, áldás száll a mezőre. Vagy: Nagypénteki eső, száraz, szűk esztendő. (Lehet választani!)
Május 12.13.14. Fagyosszentek: Szervác, Pongrác, Bonifác, üres tarisznyában kotorász. Halász, vadász, madarász, üres tarisznyában kotorász. (Elfogytak a téli tartalékok. Utolsó fagyosszentek: 15. és 25. Zsófia és Orbán)
Június 8. Medárd: Ha Medárd napján esik, 40 napig esik
Június 29. Péter-Pál napján megszakad a búza töve. El kell kezdeni az aratást.
Július 2. Sarlós Boldogasszony, ne sírjon kigyelmed, mert így a jó idő 4-5 hétre elmegy. (Ha esik azon a napon, sokáig rossz idő lesz, és ez baj, mert el kell kezdeni az aratást.)
Augusztus 10. Lőrinc belepisil a dinnyébe. (Utána már nem jó a dinnye.)
Augusztus 12. Klára: Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!
Október 28. Simon-Júdás: Itt van már a Simon-Júdás. Jaj neked, Te pőre gatyás! (Itt vannak a hidegek.)
November 25. Katalin: Ha Katalin kopog, karácsony tocsog. És fordítva.
November 30. András, hazaláss! Ekkor már be kell az állatokat hajtani télre a legelőkről és a közelgő fagy elől ki kellett vontatni az úszómalmokat a Dunából a parthoz, a biztos révbe. Az adventi böjti időszak előtti utolsó jeles nap. Eredeti csallóközi-Duna menti mondás!
Karácsony: Nyitott ajtó, zöld karácsony, húsvéti hó, ablakrácson.
Egyéb idővel kapcsolatos szokások, mondások:
Kit ádventben meg nem néznek, karácsonykor meg nem kérnek, az a leány kimarad a farsangból. (Abban az évben nem megy férjhez. Várhat jövőre!)
Farsang vége, böjt kezdete: húshagyó kedd, hamvazó szerda, zabáló csütörtök (böjt előtt még jól belaknak).
Virághétben, virágvasárnapig el kell ültetni a virágmagokat.
Húsvéthétfő: Húsvéthétfőn kertben jártam, sok szép piros rózsát láttam. Rózsaszálak hervadoztak, locsolásra várakoztak. Jött a kertész rózsavízzel, megöntözte mindet szívvel. A tojásra most hát várok. Boldog húsvéti ünnepeket kívánok. (Nagy Károly, 1998,1924–2000)
Hármas ünnep, hetes eső, múlik szolga az esztendő! (Nem lehet dolgozni. A szolgának jó, mert telik a leszerződött év, a gazdának rossz.)
Aratás: Esik eső a harasztra. Haragszom én a parasztra, mert a paraszt akkor arat, mikor legjobban süt a nap. (Fél Lajos - id. F. Dénes nagyapja tanította édesanyámmal.)
Karácsonyi sütéshez az augusztusi és szeptemberi tojást rakták el, zabba. A legjobb tojás a „két asszony közti” tojás, Nagyboldogasszonytól, augusztus 15-től Kis(boldog)asszonyig, szeptember 8-ig tojt tojás.
Szeptember 29. Mihály: Elvitték a Szent Mihály lován (meghalt). Szent Mihály lovának a koporsótartó és -vivő állványt hívták.
Két karácsony között: édesanyám mindig így mondta ezt az időszakot: Nagykarácsony: december 25. Kiskarácsony: január 1.
A viharok legtöbbször a rohadt szeglet felől jönnek. Vagyis délnyugatról.
Csallóközi eső, a szél. Az esőt elviszik a káposztások - Gúta felé viszi a szél az esőfelhőket, vagy lehúzza a Duna.
Reggeli vendég nem hál meg. (A reggeli eső estére vagy hamarabb eláll)
Esik a szegények hava: sok apró hó esik. Sok van belőle, mint a szegény emberből.
Szar a hideg szél nélkül. (Ha nem fúj a szél, a hideget könnyebben elviseljük.)
A legtöbb időjósló mondókát Mészáros Kálmántól (1892–1974) és feleségétől, nagynénémtől Bödők Mariskától(1907–1977) hallottam.
Csicsói mondások: (némelyik tájszólással lejegyezve)
* Lesz még Csicsón búcsú! (Visszakapjátok még!) Egyszer régen a csicsói legényeket megverték a szomszéd faluban Bezdánban-Breznányban? (megszűnt kis falu a Duna partján) a búcsúban. Mások szerint a füssiekkel verekedtek. Amikor hazafelé szaladtak, ezt kiabálták vissza.
* Amikor a kisbabát hazahozták a keresztelésből, a keresztanya ezekkel a szavakkal lépett a házba: Angyalt vittünk, bárányt hoztunk. Szülei örömére, egyházunk dicsőségére!
* A ház meszeletlen, a kácso tömetlen, nos nyakunkon a búcsú!
* Mi vagyok én, füssi pap? (Nem tudom, nincs hatalmamban.) A szomszédos Füss katolikus egyháza a nevezetes Pannonhalmi apátsághoz tartozott, így papjaik is nagyobb tudásúak voltak .
* Ki van ecetér'? De soká gyün! Ezt akkor mondták gúnyosan, ha valaki késlekedett. Ennek a mondásnak az alapja bibliai történet: Jézus a kereszten szomjazott. Emberi természetének utolsó megmozdulása is otromba tréfa kiváltója lett: szomjúságát ecettel oltották, „hogy egészen beteljesedjen az Írás” (Jn 19,28).
* Nagyapám Bödők Pál (1875-1953) szokta mondani, ha nagy volt a hó télen: Két jó emberem, Péter és Pál majd elhordja a havat. (Péter-Pálra, június 29-re biztosan elolvad a hó. Azért nem várt addig, gondosan eltakarította.)
* Az élet a tehén faránál kezdődik. (A paraszti munka fontosságáról. Décsi Lajos földbirtokos. Másképp mondva: Ha a paraszt nem szarik, az úr nem eszik.)
* Akinek kára van, bűne is van! (Mert ártatlant vádol meg a kára miatt. Mező Róza néni)
* Kúdús (koldus), kúdús, köll-ë káso? Van-ë kanalad? (Nagyra van, pedig nincs mire. Kovácsné Kántor Eszter néni)
* Jó a potya, ha szar is, jólesik a gazdagnak is. (Kovácsné Kántor Eszter néni)
* ëggy lefekvís többet ír száz főkelísné. - Egy lefekvés többet ér száz fölkelésnél. (Décsiné-Balázsné Nagy Lídia, öreg jegyzőné mondása)
* Nëm áll a dolog a kezemhő', mind Dusa ëtëlka kezihő' a tánc. (Dusa Etelka, nagymegyeri parasztgazda leánya mondta, hogy nem áll a kezéhez a tánc.)
*János rét (Domonkos János rétje a Ham szélén) - népköltés: Ökör, tinó, okos légy! Erre a rétre rá ne lépj! Agglegény a gazdája, töri a nyavalya kínjába’. (Nagy Lajos, molnár fia,1918-II.v.h.).
* „Budivers”: Ez a megkönnyebbülés helye! Itt sokáig ne időzz, mert fölvet a büdös gőz! Tedd a kezed térdedre, szard ki magad kedvedre!
* Nesze, itt van ëgy pogácso. Jaj, de hun ëszëm mëg? Gugyorodj le a kert alá, minha szarná, ëdd mëg. (Véghné Domonkos Terus néni)
* Árokháti csallán, kökényszëmű kislány. B@sszon mëg a szentsíg, mér vagy olyan halvány. (Véghné Domonkos Terus néni)
* Mi lësz belülle? Vagy szar, vagy kalapos inas. (Véghné Domonkos Terus néni)
* Többet ír (ér) a csöndes fujtogatás a hangos veszekëdísné' (veszekedésnél). (Véghné Domonkos Terus néni)
* Le van takarva szarvasbőrrel. (azaz lesz.rom) (Véghné Domonkos Terus néni)
* Tréfa, sose mondták annak, aki evéskor érkezett: Tessík gyünni-mënni, és nëm ënni. - Tessék jönni-menni, és nem enni!
* Leányanya mondta szülés után: Idësanyám, ez k...a munka vót(volt)!
* Kolozsnémai asszony mondta, arra a kérdésre, hogy miért vesződött a lakodalmas sütéssel - főzéssel: A veszőccsíg, a veszőccsíg! (legyintett) De a kőccsíg (költség), a kőccsíg!
* Jó az öreg a háznál! (és a folytatása...) Ha nincs baj, hát csinál!
* Ángyom (nagybátyám felesége) a oka mindënnek! (valami rosszul végződött)
* Szarja a gyöpöt. (Ígérget, felelőtlenül.)
*Hrotkó Sándor katolikus kántortanító mondásai: Nincs rossz bor és jó víz, csak rossz ivó van. Mikor megszületett a hetedik gyermeke: Ahova Isten bárányt ad, legelőt is ad.
* Valószínűleg Szabó Ede ref. kántortanítóra mondták: Kinyitja az iskola mindkét ablakát, és irgalmatlanul tüzeli az eklézsia fáját.
* Bödők Pálné Nagy Vilma, ha rendetlen udvart látott: Itt is van minden, Istenen kívül.
* Ne kérj a paraszttól semmit, mert azt előbb meg kell csinálni (javítani). (Tárnok Rudolf molnár, nagygazda.)
* A fizetett halottsiratóknak egy-egy véka (25-30 liter) gabonát adtak. Mikor már nem tudták mit sírjanak, ezt sírták: Jaj, nëm tudom, majd hugyan (hogyan) adják? Búbozva vagy csapva adják? Ráfeleltek a hozzátartozók: Sírassa, csak sírassa! Búbozva lësz, nem csapva!
* A bakter este 9 órától hajnalig őrködött. Éjfélig óránként kiáltozott: Hallja minden háznak ura! Kilencet (10, 11) ütött már az óra, térjen minden nyugovóra! Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy semmi kárt ne valljatok! És: Éjfélt ütött már az óra, térjen minden nyugovóra! Ajtód, kapud jól bezárjad! Isten áldja meg a házad!
* Egyszer mondta a barát, imádjam a Máriát. Nem imádom, nem biz én. Kálomista vagyok én. (Bödők József, ükapa)
* Nëm hitted e' babám, hogy gőbülös vagyok. Majd e' hiszëd babám, ha ëtetni fogok. Lazsnak kötíny előttem, abrakot nëm kevertem, nyomja a vállom a füles. Göbű - göböly - hizlalt marha.
* Kenderáztató dalocska: Sárika, Sárika kendert áztot. Seggibe, seggibe béka mászott. Hun kimászott, hun bemászott, Sárika, Sárika kendert áztot.
*Ez a beszélgetés tényleg megtörtént Lakatos bácsi és Lakatos néni között: Annya, hány a gyerëk. Há' mennyi lënne. Hét! De okádik!
*Nagyapám unokabátyja Bödők János szokta mondani feleségének: Julis velem në pocitázz! (packázz- pöckülődj) Három falunn hoztalak átt.
*És ez is megtörtént: Szalay Mihályné Mariska nénihő (a trafikos) rëgge' mënt a gondvisellője, nos ha'va taláto. Kezibe atta a imakönyvit mëg a óvasójját, aszt átmënt a szomszídba segíccsígér, őtöztetni. Mire visszamëntek, Mariska néni űt a ágybo, imakönyve, rózsafüzíre a helinn. "Lina, në sérebórájj! (Ez vót a szavajáráso.) Süzsd a palacsintát!" Lina néni (dohányos Nagy Lajosné) mëgsütötte a palacsintát. Mariska néni jó étvággyó mëgëtte, aztán mëgha't. De má' nëm támott (támodott) fő, szëgíny!
Más mondókák:
*Hétfőn heverünk, kedden keverünk, szerdán szerezünk, csütörtökön csűrözünk, pénteken pityergünk, szombaton szomorkodunk. Vasárnap az Isten házába megyünk.
* Ki mikor mos? (hétfő volt a mosás napja) Hétfőn, kedden az ügyesek. Szerdán, csütörtökön a lusták. Pénteken, szombaton a k...ák.
* A kislibák ezt mondják: Szépek vagyunk, szépek vagyunk. A ludak: Mi is azok voltunk. Ráfelelik a gúnárok: De már régen!
* Szellentés: A kisbabák: cérna cikk! A nagyok: selyem sutty. Az öregek: bugyburutty.
* Nagy sárra mondták: De kár, hogy ez a nagy sár nem szilvalekvár!
Gyerekmondókák:
* Hintázó: Egy piros alma, két piros alma, ..., tíz piros alma. Tizedikre megborjazott kis királyné tehene, tarkát-barkát, mint a cica farkát. Szállj ki Balázs a hintából, nem Te pénzed ára. Az én bátyám csináltatta, 100 forint az ára. 1, 2, 3, 4, ugorj ki galambom.
* Megy a hajó a Dunán, lenn maradt a kapitány. Kiabál, trombitál, de a hajó meg nem áll.
* Felelgetős: Öregapám, hová mëgy? Mëgyëk a templomba. Elmëhetünk Vele? El. Mit ëttetëk? Babot. Në fingjatok ám! Puff, puff, ...
Csúfolók:
* Kis sarkárú keszkendője (fordítva van a kendő a fején), mëgismeri szeretője.
* Messze van a bécsi vár, mégis ide látszik! (kilátszik a bugyija)
* Ha folyott a gyerek orra: Szídd mëg fijam, nádmíz. Apád hozta Bécsbű.
* Valakit hirtelen körbevettek: Szírű, szírű (széliről-szérű) angyal, középpet a csipszar. (csípás-kicsi)
* Csóré-bóré vaskandóré. Hídonn mënté', tyúkszart ëtté'.
* Süt a Kati, mesze' is. Ha akar, há', szapúll is. - Arra mondták, aki mindenbe belekapott, de főleg pletykálkodott.
*Zoltán: Zoli, Zoli, Zoltán tököt visz a hátán. Ha nem bírja, leteszi, földhöz vágja, megeszi.
*Jóska, Poloska, fölmászott a toronyba, megnézni, hogy hány óra. Fél tizenkettő, szamár mind a kettő.
* Békás: Kutykurutty, brekeke. Vót-ë itt a úr? Vót. Vitt-ë valamit? Vitt. Mit vitt? Sárit és Katit. Sírattátok-ë? Sírattuk. Hugyann? Így is, úgy is, amúgy is. Szentiványi kutykurutty.
* Csalafinta számolás, megszámoljuk az ujjainkat: egyem, kettem, hármam, négyem, ötöm, hatom, hetem, hétem, nyolcam, kilencem ... (jaj, hol a tizedik ujjam?) Hány ujjam van tulajdonképpen?
*Fiúk játéka volt a: Csűr a likam, csűr (Eggyel kevesebb volt a földben kivájt lyuk, mint a botos gyerek. A székfoglalós játékhoz hasonló), a seggreverős (ki kellett találni, ki vert a fenekére.), ördöglovon pörögtek.
* A fiúk gomboztak, (gombbal, nem pénzzel) a leányok pityküveztek (pitykű - agyaggolyó, ügyességi játék, feldobni egy golyót, közben egyet, vagy többet felkapni - az én** gyerekkoromban kockákkal játszottuk, a pityküvezés pedig a gombozáshoz hasonlított)
* a gyerekek bóháztak. (bolha- két végén hegyes bot, amit másik bottal messzire ütöttek.)
* Labdával, ugrókötéllel tíz-kilenceztek. (különféle formában ütögették a labdát, ugráltak a kötéllel). Lovacskáztak. (befogták egymást lónak).
* Bújócskázáskor a sunyónak, akit megtalált, még a sunyó helyen le kellett „ütni”: Ipi-apacs, le vagy ütve.
* Fogócskánál a menekülő leállhatott „pipa” kiáltással. Csak addig, amíg a fogó elmondta: Egér, egér, ki a házból. Most jöttem a kávéházból. Aki nem jön ki a házból, az lesz a fogó!
* Csoportos játék: Adj király katonát! Magamat, vagy rongyos bakát? Rongyos bakát! Megnevezték, kinek kell nekifutni és átszakítani az ellenség láncát. Ha sikerült, vitte magával akiknél szakított. Ha nem, ottmaradt az ellenséges csapatnál.
* „Lökdösődő” játék: ënyim a vár, tied mëg a büdös krumpliszár.
* pimpimpálé zsugoroggy össze - a gyermekláncfű - pimpimpálé szárát felhasítottuk, vízbe raktuk, ezt mondogattuk, közben a szára a vízben feltekeredett.
* Pám-pám paripám, tüzes a pipám. Fél lábon ugrálva, esetleg sántikálva vagy ugróiskola közben énekeltük.
* Dolgozzatok legények, holnap lesz a vásár! Kifizetlek benneteket, ha eljön a császár. Repül a, repül a .... (Ha olyat mondtak, ami tud repülni, feltették a kezüket. Aki eltévesztette, zálogot fizetett.)
* Kint a bárány, bent a farkas. * Hátra ne nézz jön a farkas, nagyot üt a hátadra. Meg ne mozdulj, szépen állj, mert a farkas közel jár. Ha ütnek hát gyorsan fuss, mert hátadon lesz a huss!
* Mutogatós játék: (valamivel megjelöljük a két mutatóujjunkat) Két kis madár ül az ágon. (ütögetjük az asztalt a mutatóujjainkkal) Egyik Péter, másik Pál. (felmutatjuk mutatóujjainkat !). Menj el Péter, menj el Pál! (középsőujjainkat ! mutatatjuk) Gyere haza Péter, gyere haza Pál! (megint a mutatóujjainkat ! mutatjuk, és leengedjük az asztalra.)
* Így járják a kúdús táncot. Istiglinc! A leányok párosával hátul keresztben összefogódznak és sétálnak. A vers végén hirtelen megfordulnak.
*A legínyëk a lëányos házhó keddën, csütörtökön, szombaton mëg vasárnop jártok.
*A libapásztor gyerekek, ha látták, hogy valamelyikük libái tilosban, a vetésben járnak, ezt kiabálták: Kalisz, kalisz (kalász), liszkalisz. Libávó is, lúdda' is. Bánom, zsákot nëm hoztam, tarisznyábo nëm raktam. Valakinek libáji, de szeretnek kaszányi. Gyorsan lehajtották a libákat a vetésről. Ha a csősz vette észre, az összes libát behajtotta, vagy megfogott egyet és elvitte a vetés gazdájának. Onnan kellett aztán kiváltani a libákat.
Olvassa el az írást a csicsói tájnyelvről!
Elég nekem az isteni szolgálat. (Elég, hogy élek, gyengén vagyok, küszködök magammal)
Nagy Amália (1959) gyűjtése, adatközlő: Nagyné Bödők Terézia (1924-2013), Csicsó
Szólásmondások:
Ha jól emlékezem, a régi időkben ilyen mondásokat lehetett hallani az idősektől:
Annyit ér, mint a fejetlen csizma szár nélkül. (semmit)
Akkora fülei vannak, hogy egy pár papucs kitelne belőlük. (nagyok)
Olyan rongyos a ruhája, hogy száz macska nem fogna meg benne egy pocikot. (pocik-pocok-egér)
Kijárta az ökör-gimnáziumot. (nagyon buta)
Olyan rossz a háza teteje, hogyha Pozsonyban esik, őnála már becsurog.
Hatvan évig tartsa az apja, utána már nyugdíjból is megél. (lusta, élhetetlen)
Úgy élnek, mint a galambok: hol az egyik röpül ki a dúcból, hol a másik. (A házastársak állandó viszályban élnek. Hol az egyik költözik haza a szüleihez, hol a másik.)
Ha nem tetszik, verje a fenekét a gerebenbe.
Asszonyság mondta a szolgálónak: Okkal-móddal mindent lehet. Akkor nyalja ki asszonyság a szilvalekvárt (vagy egészen mást!) a gerebenből! (Nagyné Bödők Teréziától) (gereben: kender és len fésülésére használt deszka, melyen hegyes tüskék találhatóak)
Aki pletykát hoz a házhoz, az visz is!
Mondd a szemibe, hogy a fülibe ne menjen! (Jelenlétében mondd el a véleményedet.)
Ne egyél más szájával! (Magad intézd a dolgaid, ne közvetítő által. Nagyné Bödők Teréziától)
Más kezével csak parazsat jó kiszedni a tűzből. (Legjobb, ha magad végzed el a dolgodat. Nem csicsói eredetű.)
Könnyebb egy gyereket szerezni, mint egy kispárnát. (??? A kispárnáért dolgozni kell.)
Farkasdi szalonnát reggelizett. (vöröshagymát)
Gelléri vacsora: Hideg krumpli, meleg p…csa. (N.A.)
Süt az ekecsi nap. (a hold, N.A.)
Lukas fogba, ha fáj, gyufaszálat kell tenni, majd kiáll. (A gyufaszál, nem a fájás!)
Öregek legyetek készek, fiatalok készüljetek. (Pinke Istvánné Takács Etus néni)
Tisztelettel minden csicsóinak: idős Bödők Dénes