Január 1. Újév, kiskarácsony
Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok, Pravoszláv karácsony, farsang kezdete.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése.
Ha vízkereszt úgy fordul, hogy az eresz megcsordul, örvendhetsz már előre, áldás száll a mezőre.
Január 22. Vince: Ha fénylik a Vince, megtelik a pince.
Január 25. Pálforduló - télforduló: Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel! Pálforduló - tél közepe, megyünk ki a télből, Saulból Pál lett.
FEBRUÁR – HALAK HAVA - BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA
Február 2. Gyertyaszentelő: Ha fénylik a Gyertyaszentelő, még a kóróízíket is vedd elő. (Még sokáig tart a tél.)
Weöres Sándor: A medve töprengése
Jön a tavasz, megy a tél,
barna medve üldögél:
-Kibújás, vagy bebújás?
Ez a gondom óriás!
Ha kibújok, vacogok,
ha bebújok, hortyogok:
ha kibújok, jót eszem,
ha bebújok, éhezem.
Barlangból kinézzek-e?
fák közt szétfürkésszek-e?
lesz-e málna, odu-méz?
ez a kérdés de nehéz!
Február 6. Dorottya: Ha Dorottya szorítja, Julianna- febr. 16. vagy Zsuzsanna- febr. 19. tágítja. Ha Dorottya napkor fagy, Julianna vagy Zsuzsanna napra megenyhül.
Február. 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták jelzik a tél végét.
Február 24. Mátyás: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. (Ha talál, jeget töri, ha nem talál, csinál.)
Áprily Lajos: Megcsordul az eresz
Hallom: mozdul a drága nesz:
csordul, csordul a házeresz.
A foszló köd napfénybe vesz,
csorog, csorog a házeresz.
Csorogj, csorogj, csorogj, eresz,
szívünknek újra fénye lesz.
MÁRCIUS – KOS HAVA - BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA
Nagyböjt: Jézus tanítói szolgálata előtti 40 napos sivatagi böjtjének emléke. Időpontja a húsvét napjától függ (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap előtti 47. nap). A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát alkotják. Farsang vége, böjt kezdete: húshagyó kedd, hamvazó szerda, zabáló csütörtök (böjt előtt még jól belaknak).
Hamvazószerda: keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt (amibe a közbeeső 6 vasárnap nem tartozik!) kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás).
Március 8: A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja.
Minden nőolvasónak szeretettel küldöm ezt a kosár hóvirágot.
Március 12. Gergely: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Gergely, ha megrázza szakállát, esik a hó.
Március 15.: a magyarok nemzeti ünnepe, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Csicsói hősei Domonkos Dániel, Lukáts József hősi halott, Rédli József, Sárközy József, Sidó Zsigmond.
Március. 18.19.21. Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.
Weöres Sándor:
Tavaszköszöntő
Sándor napján
megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él...."
Március 20. Tavaszi napéjegyenlőség a Föld északi féltekén. A Nap, látszólagos mozgása szerint, az Egyenlítő felett áll, majd halad tovább észak felé, a Ráktérítő felé. A nappal és éjszaka egyenlő hosszú, de innen a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáktól.
Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
Radnóti Miklós: Március
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.
ÁPRILIS – BIKA HAVA - SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA
Április, ó, Április, Minden csínyre friss! (Tóth Árpád)
Csanádi Imre: Eke-kísérő
Szántás, szaporodj,
friss föld, fodorodj!
Eke nyomán bő barázda,
sereg varjú bogarássza,
meg egy kis
bicegő
barázdabillegető.
Húsvét időpontját így számolják ki: a tavaszi napéjegyenlőség (március 20.) utáni első holdtöltét követő vasárnap.
Van olyan év, amikor a nyugati keresztyén húsvét egybeesik a zsidó húsvéttal, pészahhal. Jézust az ünnep előtt feszítették keresztre, péntek délután (sietve helyezték a sírba, mert alkonyatkor már az ünnep kezdődött), vasárnap hajnalban pedig feltámadott.
Húsvét időpontjánál minden vallás elsősorban a tavaszi napéjegyenlőséghez igazodik, vagyis március 21-hez. A zsidó naptár bonyolultabb a miénknél, egyszerre nap-naptár és holdnaptár, „mozgó” évvel. A napokat pedig alkonyattól (holdkelte) másnap alkonyatig számítják. Az általunk használt ún. Gergely naptár pedig csak a nap járását veszi figyelembe, amelyet időnként (szökőév) korrigálnak. Ezért a zsidók húsvétja mindig a naptáruk szerinti niszán hónap 15-vel kezdődik (szombat, pészah első fő ünnepe, a kivonulás Egyiptomból) és niszán 22-ig tart (pészah második fő ünnepe, átkelés a Vörös-tengeren). Niszán hónap 15-én pedig mindig holdtölte van (hisz naptárukat a holdhoz igazítják). Ezért mi, keresztyének úgy határoztuk meg a húsvétunk napját, hogy az a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Vagyis vasárnap, mert akkor támadt fel Jézus, és holdtölte után. Így mindig van legalább egy nap különbség. A keleti keresztény egyházak még mindig a Julián naptárhoz igazodnak, így ők a tavaszi napéjegyenlőség napját nem igazították ki, ez a nap náluk, a mi naptárunk szerint csak április harmadika. Az ezutáni holdtöltét és vasárnapot tartják húsvét napjának. Néha azonban még így is, mindhárom (zsidó, keleti és nyugati keresztények) számítás szerint egybe esik az ünneplés. Ilyen év volt 2011.
A
zsidók a népük szabadulását ünnepelik Egyiptomból, Mózes által. Mi,
keresztények-keresztyének pedig a bűneinktől való szabadulást, megváltást,
Jézus által.
2018. március 18-án, vasárnap nővéremmel és unokahúgommal meglátogattuk Európa legnagyobb zsinagógáját Budapesten a Dohány utcában. Mivel nekem fontos az akadálymentesség, előtte levélben rákérdeztem. Megnyugtattak, hogy rámpák, lépcsőlift, lift segíti a közlekedést. Így is volt. A kapuban ellenőriztek mindenkit, átnézték a táskáját, a férfiak, akik fejfedő (sapka vagy kalap) nélkül voltak, kis papírból készült kipát-kápedlit kaptak. A nőknél, mivel csak a férjezett asszonyoknál ajánlott a kendő viselése, eltekintettek a kendőtől, bár azt istentiszteletkor szigorúbban veszik (mint régen nálunk is) mint a férfiak viseletét. A fej befedését, főleg imádkozás idején valójában nem mózesi törvény írja elő, hanem erős hagyomány. Ebben a neológ zsinagógában egyszerre több nyelven is folyik turistavezetés. Megtudtuk, hogy itt a nők istentisztelet alatt is egy térben vannak a férfiakkal, de elkülönítve, fenn a két emeletnyi karzatban, vagy újabban már ülhetnek a karzat alatt. Az ortodox zsinagógákban nem így van, ahogy a csicsói imaházban sem volt így. Csicsón külön bejáratú külön helyiségben imádkoztak a nők. Mesterük, Perl Sámuel ortodox zsidó volt. A két emeletet kitevő múzeumban láttunk serlegeket, menórákat, azaz hétágú gyertyatartókat, hanuka ünnepi nyolc plusz egy ágú gyertyatartókat, imaszíjakat, tóratekercseket, tóratokokat, tóramutatókat és -koronákat, széder (pészah előestéje) tálakat, sófárokat-kosszarv, melyet kürt módjára szólaltatnak meg, különféle imakönyveket, dokumentumokat stb. És láttunk nekünk ismerős házi áldást. Bár bátran lehetett fényképezni, ezt ki is írták, mi nem fényképeztünk. Az életfáról készült képet az internetről töltöttem le. Mert a zsinagógához a már említett múzeum, sírkert és emlékkert tartozik. A hősök templomát a nyilvánosság nem látogathatja.
Az életfa vagy Emanuel-emlékfa Varga Imre szobrászművész alkotása. A szomorúfűzfára emlékeztető emlékmű levelein a holocaust mártírjainak neveit örökítették meg. A fán kb. 30 ezer levél van, majdnem mindegyiken egy név olvasható.
A húsvéti ünnepkör napjai:
Húsvétvasárnap előtti vasárnap a virágvasárnap: Jézus bevonul Jeruzsálembe az őt ünneplő nép között. Virághétben, virágvasárnapig el kell ültetni a virágmagokat.
Virágvasárnap utáni hét a nagyhét: Nagycsütörtök estétől (utolsó vacsora estéje) nagyszombat estig, amikor a katolikus templom harangjai Rómában vannak, ott gyászolják Jézust. Csicsón is kereplő szólt a harangok helyett. Ez a nagy kereplő még állítólag megvan. Úgy tartották felénk, nagyhéten még az időjárás is Jézust gyászolja, mert sokszor szeles, esős.
Nagypéntek: Jézust keresztre feszítik a Golgota hegyén.
Nagypénteki esővel, áldás száll a mezőre. Vagy: Nagypénteki eső, száraz, szűk esztendő. (Lehet választani!)
Hármas ünnep, hetes eső, múlik szolga az esztendő!
A húsvét a keresztények-keresztyének legfontosabb ünnepe. Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap hajnalra feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.
Húsvéthétfő:
Áldásokat
mutat az arany kikelet.
Feltámada Jézus, mondják az írások,
köszöntő hétfőre buzognak források.
Mi is idejöttünk az ifjú kedvünkre,
hogy harmatot öntsünk e szép növendékre,
mert ha meg nem öntjük e szép növendéket,
nem virágzik nekünk jövendőre szépet.
Már ezt a húsvéti életképet is lebontották.
Április 24. Szent György napja: szerződtetik a pásztorokat, béreseket. Kihajtják az állatokat a legelőre.
Április 25. Szent Márk napja: búzaszentelés.
- A Hold mozgásai és fényváltozása:
A Hold, a Föld hűséges kísérője, miközben forog tengelye körül, a Földet is megkerüli. Természetesen a Földdel együtt egy év alatt a Napot is körüljárja. Tengely körüli forgásának időtartalma pedig megegyezik a Föld körüli keringésének idejével (27,32 földi nap). (A Föld dagályfékező hatása megfogta a Holdat.) Ezért a Hold mindig ugyanazt az oldalát, „az arcát” fordítja a Föld felé.
A Hold fényváltozását a Föld, a Hold és a Nap kölcsönös helyzetének állandó változása okozza. Vagyis: Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé eső fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van. Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé néző oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van. Az ezüstösen fénylő telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik. Ekkor van újhold, amit sejtelmesen izzónak látunk. Később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá. A holdkorong formája 29,5 napos periódusban változik.
A két periódus - 27,32 és 29,5 nap - közötti különbség a Nap körüli mozgásból adódik.
A holdfogyatkozás során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik, halványan dereng. Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. 2014-ben tőlünk nem lesz megfigyelhető holdfogyatkozás. A következőre egészen 2015. szeptember 28-ig várnunk kell, tehát ha az időjárás engedi, ne szalasszuk el!
MÁJUS – IKREK HAVA - PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA
Május 1.: A munka ünnepe - májusfaállítás
József, Jézus földi apja, a munkás
Reményik Sándor: József, az ács, Istennel beszél
|
Magasságos, Te tudod: nehéz ez az apaság, Amit az én szegény vállamra tettél. Apja volnék, - és mégsem az vagyok. Ez a gyermek... ha szemébe tekintek, Benne ragyognak nap, hold, csillagok. Anyja szemei s a Te szemeid, Istenem, a Te szemeid azok. Gyönyörűséges és szörnyű szemek, Oly ismerősek, s oly idegenek... Ez az ács-műhely... ezek a forgácsok... Mit tehettem érte?... mit tehetek? Én tanítottam fogni a szerszámot, Mégis rá fogják majd a kalapácsot. Úgy félek: mi lesz? |
Most is ki tudja, merre kóborog, Tekintetétől tüzet fog a műhely, Tüzet a világ, s egyszer ellobog. Ó, jó volt véle Egyiptomba futni S azután is óvni a lépteit, Fel a templomig, Jeruzsálemig, Míg egyszer elmaradt... Ó, jó volt, míg parányi rózsaujja Borzolta szürkülő szakállamat, Ezüst nyomot hagyott már akkor is, Komoly nyomot parányi rózsaujja. S most olyan más az útja... Vezetném és Ő vezet engemet. Csak azt tudom, a Te utadon jár, Magasságos, De ki tudja a Te ösvényedet? Te vagy az atyja, - én senki vagyok, Az Evangéliumban hallgatok, S hallgat rólam az Evangélium.
|
Májusi eső aranyat ér.
Anyák napja: világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján, Szlovákiában és nemzetközileg pedig a második vasárnapon.
Május 8.: Európa minden országában május 8-án ünneplik a második világháború befejeződésének emléknapját.
A háború borzalmairól sokan és sokszor írtak. Egy rövid kis történetet mesélek el, amit nagybátyámtól Bödők Gézától (1914–1990) hallottam. Jól kifejezi a családjuktól elszakított és a messzi idegenbe, harcolni kivezényelt fiatal emberek érzéseit. Helyszín a Dón-kanyar, Voronyezsnél, ahol szétverték a II. magyar hadsereget:
„Kimentünk a bunkerból elvégezni a dolgunkat. Egyszer csak az egyik katonatársunk elkezdett igen-igen nevetni. Mi bajod, megbolondultál? Eszembe jutott idesanyám. Azt mondta, ha szarni köll, menj jó messzi a háztól. Hát, most jó messzi vagyunk!” (Sok falusi portán budi sem volt. A ganérakás mellett végezték a dolgukat.)
Mákos pogácsa: nagyon finom és nagyon elálló, (de gyorsabban elfogy) sok hétig. Ezt küldték a háború alatt a frontra fiaiknak csomagban. 1kg liszt, 1 sütőpor, 1tojás, 40dkg darált mák, 30dkg zsír, 45dkg porcukor, pici só. Szódavízzel vagy fehérborral kell összegyúrni. Kevesebb cukor is elég. Zsírpapírt tenni alá.(fél adag elég 1 nagy tepsibe). Nem keményedik meg.
A frontra 2 kg-os csomagot lehetett küldeni. A csomag tartalma általában: mákos pogácsa, lapos üveg rum, csomag cigaretta (nem dohányosnak is, mert a cigaretta fizető eszköz is volt) . Valamint kicsontozott, zsírjában sült kacsahús, bádogdobozban, amit kováccsal (idős Vida Lajos szokta) cineztettek le.
Május 12.13.14. Fagyosszentek: Szervác, Pongrác, Bonifác, és az utolsó fagyosszentek: 15. Zsófia, 25. Orbán
A pünkösdi ünnepkör
Áldozócsütörtök: A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja.
Pünkösd: A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik.
Balassi Bálint: Borivóknak való
„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!
Te nyitod rózsákat meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Neked virágoznak bokrok, szép violák,
Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,
Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak..."
Áprily Lajos: Május muzsikája
Langyos eső suhog a lombokon.
A vadgerlék szavaló-kórusa
átbúg a suhogáson. Figyelem:
milyen meleg és milyen monoton.
Öreg vagyok, s csúfolkodnak velem.
Azt búgják: Tavasz, tavasz, szerelem.
JÚNIUS – RÁK HAVA - SZENT IVÁN HAVA – NYÁRELŐ HAVA – NAPISTEN HAVA
Június 1.: nemzetközi gyermeknap
Június 8. Medárd: Ha Medárd napján esik, 40 napig esik
Június 10. Legyes Margit
Június 21. A nyári napforduló a Föld északi féltekén. (Délen ilyenkor van tél.) Az év legrövidebb éjszakája és leghosszabb nappala. A Nap, látszólagos mozgása szerint, északon, a Ráktérítőn áll, legközelebb hozzánk, majd megfordul, és elindul délnek az Egyenlítő felé. Innen rövidülnek a nappalok, az éjszakák pedig hosszabbodnak.
Június 24. Keresztelő Szent János napja, vagy Szent Iván-nap
Június 29. Péter-Pál napja: megszakad a búza töve. El kell kezdeni az aratást.
„Esik eső a harasztra. Haragszom én a parasztra, mert a paraszt akkor arat, mikor legjobban süt a nap.”
Édesanyámat Fél Lajos kaszás (id.Fél Dénes nagyapja) tanította erre a versikére.
Radnóti Miklós: Június
Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,
az ég derűs, nincs homlokán redő,
utak mentén virágzik mind az ákác,
a csermelynek arany taréja nő
s a fényes levegőbe villogó
jeleket ír egy lustán hősködő
gyémántos testű nagy szitakötő.
JÚLIUS – OROSZLÁN HAVA - SZENT JAKAB HAVA – NYÁRHÓ – ÁLDÁS HAVA
Július 2. Sarlós Boldogasszony, a másik aratókezdő nap: „Sarlós Boldogasszony, ne sírjon kigyelmed, mert így a jó idő 4-5 hétre elmegy.”
Áprily Lajos: Hallgató kakukkszó
Július fényverése nyers,
kaszákon ég a munka.
Kakukk, kakukk, már nem felelsz
szólítgató szavunkra.
Szótlan madár, mondd, hogy lehet,
hogy megrezzenti lelkemet
ez a finom kis őszbe-hajlás?
S már Merlin-füllel hallgatom:
jön-jön viharvert szárnyakon
a nagy, komor erdőmorajlás...
AUGUSZTUS – SZŰZ HAVA - KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA
Augusztus 10. Lőrinc belepisil a dinnyébe. (Utána már nem jó a dinnye.)
Augusztus 12. Klára: Ha szeles a Klára, itt az ősz nemsokára!
Augusztus 15. Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, egyúttal Magyarország védőszentjének napja.
Szent búcsú napja a csicsói római katolikusoknál.
A magyar "búcsú" kifejezés arra utal, hogy az ember búcsút vesz a rá váró büntetéstől, Jézusnak az Egyház révén közvetített kegyelme által. A búcsú kapcsolódhat a templomok védőszentjének évente megtartott emlékünnepéhez is. Csicsón ez a nap augusztus 15, mivel a Szűz Mária Mennybevétele római katolikus templom Nagyboldogasszonynak van szentelve. Ezért Csicsón a búcsú vagy augusztus 15-én van, ha az vasárnapra esik, vagy augusztus 15-e utáni első vasárnap, legkésőbb augusztus 21-én.
Lesz még Csicsón búcsú!
A nyár végén a reformátusok is hálát adnak Istennek. Új kenyérért való úrvacsorás hálaadó istentiszteletet tartanak.
Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap:
Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás,
a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.
A magyar Szent Korona másolata, koronaőrök kíséretében
a csicsói református templomban, 2008.július 20.
Szilágyi Domokos: Hol vagy?
.jpg)