JANUÁR – VÍZÖNTŐ HAVA - BOLDOGASSZONY HAVA –TÉL HAVA – FERGETEG HAVA

 


 

Népi HÓNAPSOROLÓ

Január elöl jár,

Február a nyomán,

Március szántóvető,

Április neveltető,

Május szépen zöldellő,

Június nevelő,

Július érlelő,

Augusztus csépelő,

Szeptember gyümölcshozó,

Október borozó,

November telelő,

December pihenő.

 

 

 

 

Csanádi Imre: Hónapsoroló
Új év, új év,
új esztendő!
Hány csemetéd van?
Tizenkettő!
Jégen járó Január,
fagyot fújó Február,
rügymozdító Március,
Április, füttyös, fiús,
virághabos víg Május,
kalász-konyító Június,
kasza-suhintó Július,
aranyat izzó Augusztus,
szőlőszagú Szeptember,
levelet ontó Október,
ködnevelő November
deres-darás December.


 

 

Január 1. Újév, kiskarácsony

Január 6. Vízkereszt, Háromkirályok, Pravoszláv karácsony, farsang kezdete.

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése.

Ha vízkereszt úgy fordul, hogy az eresz megcsordul, örvendhetsz már előre, áldás száll a mezőre.

Január 22. Vince: Ha fénylik a Vince, megtelik a pince.

Január 25. Pálforduló - télforduló: Ha Pál fordul köddel, emberhalál, döggel! Pálforduló - tél közepe, megyünk ki a télből, Saulból Pál lett.

 

 

FEBRUÁR – HALAK HAVA - BÖJTELŐ HAVA – TÉLUTÓ – JÉGBONTÓ HAVA

 

Február 2. Gyertyaszentelő: Ha fénylik a Gyertyaszentelő, még a kóróízíket is vedd elő. (még sokáig tart a tél)

Weöres Sándor: A medve töprengése

 

Jön a tavasz, megy a tél,

barna medve üldögél:

-Kibújás, vagy bebújás?

Ez a gondom óriás!

 

Ha kibújok, vacogok,

ha bebújok, hortyogok:

ha kibújok, jót eszem,

ha bebújok, éhezem.

 

Barlangból kinézzek-e?

fák közt szétfürkésszek-e?

lesz-e málna, odu-méz?

ez a kérdés de nehéz!

 

Február 6. Dorottya: Ha Dorottya szorítja, Julianna- febr. 16 (vagy Zsuzsanna- febr. 19.) tágítja. (ha Dorottya napkor fagy, Julianna napra megenyhül.)

Február. 19. Zsuzsanna: A megszólaló pacsirták jelzik a tél végét.

Február 24. Mátyás: Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál. (Ha talál, jeget töri, ha nem talál, csinál.)

 

Áprily Lajos: Megcsordul az eresz

Hallom: mozdul a drága nesz:
csordul, csordul a házeresz.
A foszló köd napfénybe vesz,
csorog, csorog a házeresz.
Csorogj, csorogj, csorogj, eresz,
szívünknek újra fénye lesz.

 

MÁRCIUS – KOS HAVA - BÖJTMÁS HAVA – TAVASZELŐ – KIKELET HAVA

 

Nagyböjt: Jézus tanítói szolgálata előtti 40 napos sivatagi böjtjének emléke. Időpontja a húsvét napjától függ (a naptári napok számát tekintve a húsvétvasárnap előtti 47. nap). A húshagyókedd a megelőző hétfővel és vasárnappal együtt a farsang farkát alkotják. Farsang vége, böjt kezdete: húshagyó kedd, hamvazó szerda, zabáló csütörtök. (böjt előtt még jól belaknak)

Hamvazószerda: keresztény ünnep, a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt (amibe a közbeeső 6 vasárnap nem tartozik!) kezdete. Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás)

 

Március 8: A nemzetközi nőnap a nők iránti tisztelet és megbecsülés kifejezésének napja.

Minden nőolvasónknak szeretettel küldjük tiszteletünk jeléül ezt a kosár hóvirágot.

 

 

 

 

 

 

Március 12. Gergely: Gergely uram nagy ravasz, hidegre vál’ a tavasz. Gergely, ha megrázza szakállát, esik a hó.

Március 15.: a magyarok nemzeti ünnepe, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete. Csicsói hősei Domonkos Dániel, Lukáts József hősi halott, Rédli József, Sárközy József, Sidó Zsigmond.

Március. 18.19.21. Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget.

Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél,
József napján eltűnik a szél,
Zsákban Benedek
Hoz majd meleget,
Nincs több fázás, boldog, aki él...."

Március 20. Tavaszi napéjegyenlőség a Föld északi féltekén. A Nap, látszólagos mozgása szerint, az Egyenlítő felett áll, majd halad tovább észak felé, a Ráktérítő felé. A nappal és éjszaka egyenlő hosszú, de innen a nappalok hosszabbak lesznek az éjszakáktól.

Március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony

 

Radnóti Miklós: Március
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

 

ÁPRILIS – BIKA HAVA - SZENT GYÖRGY HAVA – TAVASZHÓ – SZELEK HAVA

 

Április, ó, Április, Minden csínyre friss! (Tóth Árpád)

Csanádi Imre: Eke-kísérő

Szántás, szaporodj,

friss föld, fodorodj!

Eke nyomán bő barázda,

sereg varjú bogarássza,

meg egy kis

bicegő

barázdabillegető.

 

Húsvét időpontját így számolják ki: a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét* követő vasárnap.

Idén a húsvéti ünnepkör napjai:

Április 13. Virágvasárnap: Jézus bevonul Jeruzsálembe az őt ünneplő nép között. Virághétben, virágvasárnapig el kell ültetni a virágmagokat.

Április 14-19: Nagyhét: Nagycsütörtök estétől (utolsó vacsora estéje) nagyszombat estig, amikor a katolikus templom harangjai Rómában vannak, ott gyászolják Jézust, Csicsón is kereplő szólt a harangok helyett. Ez a nagy kereplő még állítólag megvan. Úgy tartották felénk, nagyhéten még az időjárás is Jézust gyászolja, mert sokszor szeles, esős.

Április 18.: Nagypéntek: Jézust keresztre feszítik a Golgota hegyén.

Nagypénteki esővel, áldás száll a mezőre. Vagy: Nagypénteki eső, száraz, szűk esztendő. (Lehet választani!)

Hármas ünnep, hetes eső, múlik szolga az esztendő!

Április 20.: A húsvét a keresztények-keresztyének legfontosabb ünnepe. Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

 

 

 

Április 21. Húsvéthétfő:

Áldásokat mutat az arany kikelet.
Feltámada Jézus, mondják az írások,
köszöntő hétfőre buzognak források.
Mi is idejöttünk az ifjú kedvünkre,
hogy harmatot öntsünk e szép növendékre,
mert ha meg nem öntjük e szép növendéket,
nem virágzik nekünk jövendőre szépet.

 

 

 

Április 24. Szent György napja: szerződtetik a pásztorokat, béreseket. Kihajtják az állatokat a legelőre.

Április 25. Szent Márk napja: búzaszentelés.

 

·      A Hold mozgásai és fényváltozása

A Hold, a Föld hűséges kísérője, miközben forog tengelye körül, a Földet is megkerüli. Természetesen a Földdel együtt egy év alatt a Napot is körüljárja. Tengely körüli forgásának időtartalma pedig megegyezik a Föld  körüli keringésének idejével (27,32 földi nap). (A Föld dagályfékező hatása megfogta a Holdat.) Ezért a Hold mindig ugyanazt az oldalát, „az arcát” fordítja a Föld felé.

A Hold fényváltozását a Föld, a Hold és a Nap kölcsönös helyzetének állandó változása okozza. Vagyis: Ha a Hold a Nap és a Föld között van, akkor a Föld felé eső fele árnyékban van, tehát nem látható, ekkor újhold van.  Ha a Föld van a Hold és a Nap között, akkor a Föld felé néző oldalát teljesen megvilágítja a Nap, ekkor telihold van. Az ezüstösen fénylő telihold fokozatosan C betű formájú sarlóvá csökken, majd eltűnik. Ekkor van újhold, amit sejtelmesen izzónak látunk. Később D alakúra dagadva nő újra teljes koronggá. A holdkorong formája 29,5 napos periódusban változik.

A két periódus - 27,32 és 29,5 nap - közötti különbség a Nap körüli mozgásból adódik.

A holdfogyatkozás során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold között van, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik. A teljes holdfogyatkozás során a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül. Ilyenkor azonban mégsem sötétedik el teljesen a holdkorong, hanem fénye narancsvörösre változik, halványan dereng. Részleges holdfogyatkozásról beszélünk, ha a Hold csak részben lép be a Föld árnyékának belső részébe. Ilyenkor a Föld szürke árnyékot vet a Hold felszínének egy részére. 2014-ben tőlünk nem lesz megfigyelhető holdfogyatkozás. A következőre egészen 2015. szeptember 28-ig várnunk kell, tehát ha az időjárás engedi, ne szalasszuk el!

 

MÁJUS – IKREK HAVA - PÜNKÖSD HAVA – TAVASZUTÓ – ÍGÉRET HAVA

 

Május 1.: A munka ünnepe - májusfaállítás

Májusi eső aranyat ér.         

Anyák napja: világszerte megünnepelt nap, amelyen az anyaságról emlékezünk meg. A különböző országokban más és más napokon ünneplik, Magyarországon május első vasárnapján, Szlovákiában és nemzetközileg pedig a második vasárnapon.

 

Május 8.: Európa minden országában május 8-án ünneplik a második világháború befejeződésének emléknapját.

A háború borzalmairól sokan és sokszor írtak. Egy rövid kis történetet mesélek el, amit nagybátyámtól Bödők Gézától (1914-1990) hallottam.  Jól kifejezi a családjuktól elszakított és a messzi idegenbe, harcolni kivezényelt fiatal emberek érzéseit. Helyszín a Dón-kanyar, Voronyezsnél, ahol szétverték a II. magyar hadsereget:

„Kimentünk a bunkerból elvégezni a dolgunkat. Egyszer csak az egyik katonatársunk elkezdett igen-igen nevetni. Mi bajod, megbolondultál? Eszembe jutott idesanyám. Azt mondta, ha szarni köll, menj jó messzi a háztól. Hát, most jó messzi vagyunk!” (Sok falusi portán budi sem volt. A ganérakás mellett végezték a dolgukat.)

Mákos pogácsa: nagyon finom és nagyon elálló, (de gyorsabban elfogy) sok hétig. Ezt küldték a háború alatt a frontra fiaiknak csomagban. 1kg liszt, 1 sütőpor, 1tojás, 40dkg darált mák, 30dkg zsír, 45dkg porcukor, pici só. Szódavízzel vagy fehérborral kell összegyúrni. Kevesebb cukor is elég. Zsírpapírt tenni alá.(fél adag elég 1 nagy tepsibe). Nem keményedik meg.

A frontra 2 kg-os csomagot lehetett küldeni. A csomag tartalma általában: mákos pogácsa, lapos üveg rum, csomag cigaretta (nem dohányosnak is, mert a cigaretta fizető eszköz is volt) . Valamint kicsontozott, zsírjában sült kacsahús, bádogdobozban, amit kováccsal (idős Vida Lajos szokta) cineztettek le.

 

Május 12.13.14. Fagyosszentek: Szervác, Pongrác, Bonifác, és az utolsó fagyosszentek: 15. Zsófia, 25. Orbán

A pünkösdi ünnepkör

Áldozócsütörtök:  A húsvétot követő negyvenedik nap áldozócsütörtök, Krisztus mennybemenetelének napja.

Pünkösd: A húsvét utáni ötvenedik napon, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik.

Balassi Bálint: Borivóknak való

„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje,

Mindent egészséggel látogató ege,

Hosszú úton járókat könnyebbítő szele!

Te nyitod rózsákat meg illatozásra,

Néma fülemile torkát kiáltásra,

Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.

Neked virágoznak bokrok, szép violák,

Folyó vizek, kutak csak neked tisztulnak,

Az jó hamar lovak is csak benned vigadnak..."

Áprily Lajos:  Május muzsikája

Langyos eső suhog a lombokon.

 A vadgerlék szavaló-kórusa

 átbúg a suhogáson. Figyelem:

 milyen meleg és milyen monoton.

 Öreg vagyok, s csúfolkodnak velem.

 Azt búgják: Tavasz, tavasz, szerelem.

 

 

JÚNIUS – RÁK HAVA - SZENT IVÁN HAVA – NYÁRELŐ HAVA – NAPISTEN HAVA

 

Június 1.: nemzetközi gyermeknap

Június 8. Medárd: Ha Medárd napján esik, 40 napig esik

Június 10. Legyes Margit

Június 21. A nyári napforduló a Föld északi féltekén. (Délen ilyenkor van tél.) Az év legrövidebb éjszakája és leghosszabb nappala. A Nap, látszólagos mozgása szerint, északon, a Ráktérítőn áll, legközelebb hozzánk, majd megfordul, és elindul délnek az Egyenlítő felé. Innen rövidülnek a nappalok, az éjszakák pedig hosszabbodnak.

Június 24.  Keresztelő Szent János napja, vagy Szent Iván-nap

Június 29. Péter-Pál napja: megszakad a búza töve. El kell kezdeni az aratást.

„Esik eső a harasztra. Haragszom én a parasztra, mert a paraszt akkor arat, mikor legjobban süt a nap.”

Édesanyámat Fél Lajos kaszás (id.Fél Dénes nagyapja) tanította erre a versikére.

 

Radnóti Miklós: Június

Nézz csak körül, most dél van és csodát látsz,

az ég derűs, nincs homlokán redő,

utak mentén virágzik mind az ákác,

a csermelynek arany taréja nő

s a fényes levegőbe villogó

jeleket ír egy lustán hősködő

gyémántos testű nagy szitakötő.

 

JÚLIUS – OROSZLÁN HAVA - SZENT JAKAB HAVA – NYÁRHÓ – ÁLDÁS HAVA

 

Július 2. Sarlós Boldogasszony, a másik aratókezdő nap: „Sarlós Boldogasszony, ne sírjon kigyelmed, mert így a jó idő 4-5 hétre elmegy.”

  

 Áprily Lajos: Hallgató kakukkszó

Július fényverése nyers,

kaszákon ég a munka.

Kakukk, kakukk, már nem felelsz

szólítgató szavunkra.

 

Szótlan madár, mondd, hogy lehet,

hogy megrezzenti lelkemet

ez a finom kis őszbe-hajlás?

S már Merlin-füllel hallgatom:

jön-jön viharvert szárnyakon

a nagy, komor erdőmorajlás... 

 

AUGUSZTUS – SZŰZ HAVA - KISASSZONY HAVA – NYÁRUTÓ – ÚJ KENYÉR HAVA

 

Augusztus  15. Nagyboldogasszony vagy Mária mennybevétele a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, egyúttal Magyarország védőszentjének napja.

Szent búcsú napja a csicsói római katolikusoknál. Lesz még Csicsón búcsú!

A nyár végén a reformátusok is hálát adnak Istennek. Új kenyérért való úrvacsorás hálaadó istentiszteletet tartanak.

 

 

 

 

 

 

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap:

Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás,

a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.

 

 

A magyar Szent Korona másolata, koronaőrök kíséretében

a csicsói református templomban, 2008.július 20.

 

 

 

Szilágyi Domokos: Hol vagy?

 

Ah, hol vagy magyarok

Tündöklő csillaga!

Ki voltál valaha

Országunk istápja!

 

Hol vagy, István király?

Téged magyar kíván,

Gyászos öltözetben

Teelőtted sírván.

 

Rólad emlékezvén

Csordulnak könnyei,

Búval harmatoznak

Szomorú mezei..."

 


 

Radnóti Miklós: Augusztus

 A harsány napsütésben

oly csapzott már a rét

és sárgáll már a lomb közt

a szép aranyranét.

Mókus sivít már és a büszke

vadgesztenyén is szúr a tüske.

 

SZEPTEMBER – MÉRLEG HAVA - SZENT MIHÁLY – ŐSZELŐ – FÖLDANYA HAVA

 

Reményik Sándor: Templom és iskola

"E templom s iskola között

Futkostam én is egykoron,

S hűtöttem a templom falán

kigyulladt gyermekhomlokom.

Azóta hányszor éltem át ott,

Lelkem zsenge tavasz-korát!

Ne hagyjátok a templomot,

A templomot s az iskolát!"

 

Szeptember 8. Kisasszony napja, Kisboldogasszony

Szeptember 15. Fájdalmas Boldogasszony napja - Szlovákia patrónusának napja

Szűz Mária szerepe a katolikus hitéletben közvetítő jellegű. Ő az anya - a Fájdalmas anya -, akinek a szíve a Golgotán egyesült Jézuséval, gyermeke elvesztése miatt érzett fájdalmában. Ezért a kérések, amiket Jézus parancsolatainak megtartásával kér tőlünk, Jézus, Szűz Mária által közvetített kérései. Ő az egyház anyja, és nem különálló istennő.

Szeptember 23. Őszi napéjegyenlőség a Föld északi féltekén. A Nap, látszólagos mozgása szerint,  az Egyenlítő felett áll, majd halad tovább dél felé, a Baktérítő felé. A nappal és éjszaka egyenlő hosszú, de innen a nappalok rövidebbek lesznek az éjszakáktól.

 

Szeptember 29. Szent Mihály napja, a pásztorok elszámoltatásának napja

 

Áprily Lajos: Szeptemberi ég

Ó, szilvát s szőlőfürtöt érlelő.

gyönyörűséges, fényes őszelő,

eged vén szívből is kedvet csihol!

Már napok óta nem láttam sehol

egy cigaretta-füstnyi felleget,

csak ezt a makulátlan csudakéket.

Rengetegek legszebb szajkóiból

valaki minden kéktollat kitépett

s bekárpitozta velük az eget.

 

OKTÓBER – SKORPIÓ HAVA- MINDSZENT HAVA – ŐSZHÓ – MAGVETŐ HAVA

 

 

 

Október 1. Idősek napja. Sütő András gondolatát idézem: „Önmagát becsüli meg minden nemzedék azáltal, hogy tudomásul veszi: a világ nem vele kezdődött.”

 

 

 

Nyugdíjas EFSZ szőlőmunkások szőlő 1950-1960 –as évek 

 

Nagy Elek, Mészáros Kálmán, id.Fél Vince, Magyarics Juliska (Benkócziné),Id.Nagy Vince-vincellér, id.Décsi Sándor, id.Domonkos Elek(birkás), id.Pinty Ferenc

 

 

 

 

Október 28. Simon-Júdás: Itt van már a Simon-Júdás. Jaj neked, Te pőre gatyás!

Október 31. A reformáció ünnepe

József Attila: Erős vár a mi Istenünk

„ Erős vár a mi Istenünk,

Kemény vasunk és vértünk.

 Ínségben együtt van velünk

Megvált és harcol értünk. …”

 

Októberben, a szüret végén a reformátusok új borért való úrvacsorás hálaadó istentiszteletet tartanak.

Radnóti Miklós: Október

Hűvös arany szél lobog,

leülnek a vándorok.

Kamra mélyén egér rág,

aranylik fenn a faág.

Minden aranysárga itt,

csapzott sárga zászlait

eldobni még nem meri,

hát lengeti a tengeri.

 

NOVEMBER – NYILAS HAVA - SZENT ANDRÁS HAVA – ŐSZUTÓ – ENYÉSZET HAVA

 

November 1. Mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ ünnepel.

 November 2. Halottak napján pedig az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért imádkoznak.

November 30. András, hazaláss! Az adventi böjti időszak előtti utolsó jeles nap. A legutolsó nap, mikor már be kell az állatokat hajtani télre a legelőkről, és a közelgő fagy elől ekkor már ki kellett vontatni az úszómalmokat- hajómalmokat a Dunából a parthoz, a biztos révbe. Erre figyelmeztet ez az eredeti csallóközi-Duna menti mondás!

Csokonai Vitéz Mihály: November

„Eljött már november didergő hónapja,

Hideg szele a fák ágait megcsapja.

Meghalva elhullnak a sárga levelek,

Játszadoznak vélek a kegyetlen szelek.

Az ajtónál álló télnek hideg zúzza

A zöld ligeteket s mezőket megnyúzza.

Hideg eső csorog, csepeg egész éjjel,

A fázékony Auster havat is hány széjjel.

A borongós égnek sűrű felhőzése

Házba zárt szívünknek kedvetlenedése..."

Csanádi Imre: Sársokalló

Sár, sár,
őszi sár –
falu, város, de sivár.
Sár, sár,
fülig csak –
csizma, cipő cuppoghat.
Fekete gally vizet hullat,
puszta határ esőn fullad.
Varjú kornyikálja: kár!
fölszárad-e ennyi sár?
Sok idő még fűbújásig,
szegény madár csontig fázik.
Kár, kár, kár,
sár, őszi sár.

 

DECEMBER – KARÁCSONY HAVA – BAK HAVA - TÉLELŐ – ÁLOM HAVA

 

Az ENSZ 1992-ben december 3-át a Fogyatékosok Nemzetközi Napjává nyilvánította: ezzel is elősegítve, hogy a társadalom több információt szerezzen jogaikról, szükségleteikről és képességeikről, és felhívja a figyelmet arra, hogy fogyatékossággal élő emberek a társadalom egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán, vagy egyáltalán nem képesek élni.

„Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek.” (Máté 25: 34-40).

Ádvent – az Úr eljövetelét jelenti, mégpedig legalább háromféle értelemben: Jézus születését az evangéliumi beszámolók szerint, a második eljövetelét az utolsó ítélet napján, valamint Jézus befogadását a szívünkbe. A karácsonyra való előkészület ideje, kezdete András naphoz (nov.30) legközelebb eső vasárnap.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy gyermekdal, amit régen ádventkor énekeltek a csicsói gyerekek:

Jók legyünk hát gyerekek, gyerekek.

Szent Karácsony közeleg, közeleg.

Angyaloknak kara zendül.

Kis Jézuska száll a mennybül,

Hogy megtérjen a Világ.

 

December 6. Szent Miklós napja

Zelk Zoltán: Mikulás

Égi úton fú a szél,

hulldogál a hó

nem bánja azt, útra kél

Mikulás apó!

December 21. A téli napforduló a Föld északi féltekén. (Délen ilyenkor van a nyár.) Az év legrövidebb nappala és leghosszabb éjszakája. A Nap, látszólagos mozgása szerint, délen, a Baktérítőn áll, legtávolabb tőlünk, majd megfordul, és elindul felénk, északnak az Egyenlítő felé. Hosszabbodnak a nappalok, az éjszakák pedig rövidülnek.

Az ádvent időszaka végén „megszületik” a fény az év legrövidebb napján. S megszületik a remény, mely segít életünk sötét szakaszait túlélni. A remény, mely élteti a vágyott igényünket arra, hogy életünknek célja van!

December 24. Szenteste, karácsony vigíliája: A pásztorok, kanászok jókívánságaikkal járták a falut.  A gazdáktól kalácsot, kenyeret, bort, szalonnát, kolbászt, hurkát „rúzsomot” kaptak.Elgyütt a rúzsomér. Viszi a rúzsomot.” Később gúnyos értelemben mondták. A látogatókra, akik jól megpakolva távoztak. Inkább a vendéglátók szomszédjai mondták, akik ezt látták. Csak nálunk, Csicsón hallottam ezt a szót, ebben az értelemben!

Nyitott ajtó, zöld karácsony, húsvéti hó, ablakrácson.

Kit ádventben meg nem néznek, karácsonykor meg nem kérnek, az a leány kimarad a farsangból.

(Az utána következő farsang évében nem megy férjhez.)

 

Csicsói betlehem

Két karácsony között: nagyszüleink, dédszüleink így mondták. Édesanyám is, mindig.

December 25. Nagykarácsony. Jézus születésének napja. Január 1. Kiskarácsony


 

Karácsony este, szenteste ezt

 énekelték a kántálók:

Szálljatok le, szálljatok

betlehemi angyalok!

Zörgessetek ma este meg

minden piciny ablakot!

Házikóba, palotába

egy örömet vigyetek,

Boldog, édes ünnepet!

 

És egy óévi mondóka:

Angyal száll az égből, ruhája hófehér.
Csillagokon lépdel, míg a földre leér.
Jobbjában az új év, még fátyol borítja,
De az óesztendőnek készen már a sírja.

 

Csanádi Imre: Év múlik, évet ér ...

Év múlik, évet ér,

egymást hajtja négy testvér:

víg tavasz, virághintő,

koszorús nyár, kalászdöntő,

ősz, gyümölcsérlelő,

tél, havat terelő.

Adjon Isten minden jót,

Jobb évet, mint tavaly volt.

 Mitől félünk, mentsen meg,

 Amit várunk legyen meg.

Szeretetet, békességet, egészséget.

 Boldog Új Évet!

 Népi köszöntő


 

 

 

Nagyné Bödők Terézia (1924-2013), Nagy Amália, idős Bödők Dénes