Zsidó családok Csicsón

Zsidó családok Csicsón a holokausztig

(felsorolás)

Jewish families in “Csicsó-Cicov” (Slovakia) until the Holocaust

Csicsó - Číčov : Zsidó temető - Židovský cintorín - Jevish Cemetery

- Perl Sámuel tanár úr, tanító úr – ahogy a nem zsidó lakosok hívták –, rabbi, mester, metsző-sakter-sochet (vágó és vizsgáló-felső fokozatú: baromfit és szarvasmarhát is vágott), nagy termetű és hosszú szakállú férfiú volt, akinek tanítványai-bócherei voltak, és a csicsói zsidó gyerekeket hittanra oktatta. Valószínű Erdélyből származott. Majdnem minden nap, télen is, megfürdött a csicsói határban a Hosszúklábi örvényben, egy elkülönített helyen. (Rituális fürdést végezhetett, ez alapján és öltözékéből ítélve – nagykarimájú sötétzöld bársonykalap, hosszú, sötét kaftán – haszid lehetett.) Kertalján-Kertész utca (ma Fél László emeletes háza helyén, anyámék, nagyapám, Bödők Pál kertszomszédjai) laktak: elöl 2 szoba, konyha, majd külön bejárattal a férfiak és külön a nők imahelyisége. Perl Sámuelné édesanyja Csicsón van eltemetve. Édesanyám még emlékezett rá, hogy idős korában is, már vakon gyönyörű csipkekesztyűket kötött. Tőle tanultak a környékbeli leányok néhány kötésmintát. Perléknek több mint 20 gyermeke született az 1900-as évek elejétől az 1930-as évekig, élők, anyám emlékei alapján, nagyjából születés szerint: Lajos (1914–?) Izsára nősült, pék volt, nagybátyámmal egyidős, túlélő (munkaszolgálatos volt). A holokausztban elvesztette családját. A háború után új családot alapított Szentpéteren. Ebből a házasságából két gyermeke született: Tibor és Judit. Haas Judit a komáromi zsidó kulturális és közösségi központ-Menház irodavezetője. Jolán nevelőnő, tanítónő. Izsák és Jenő mindketten szabók. Frida (1921–?, 2013-ban még élt) nagynéném osztálytársa, barátságos, törékeny lány volt, túlélő, Izraelben él, nem ment férjhez. Helén (1924) anyám osztálytársa volt, anyám szavai szerint „vágott az esze, mint beretva”. Károly-Karcsi beteg volt, a Tátrába járt gyógykezelésre. A két legkisebb gyermek pedig Henrik-Heszki és Dávid. Heszki visszahúzódó volt, Dávid kedves, barátkozó természetű kisfiú. A gyermekek is tudtak héberül és betartották hitük törvényeit. Perl Sámuel értékes, régi héber könyveit elhurcolásuk előtt vasvillával hányták szekérre, Nagymegyeren aztán elégették őket. Anyám a Perl családról mindig könnyekkel a szemében emlékezett meg.

- Deutsch házaspár: rőfösök (textiláru, rövidáru, méteráru). Perlék szomszédjai. A Felső utcából költöztek ide. Lányuk Budapestre ment férjhez egy gyermekorvoshoz. Elvitte szüleit, sorsukról nem tudunk.

- Spielman Sándor: az Alsó utcában kis üzletük és kocsmájuk volt (Elekes-bolt, most Nagy Zoltán háza helyén). Felesége, Grósz Teréz Csicsón van eltemetve. Agyvérzése után férje ápolta. Ő maga felesége halála után Komáromba költözött, talán a testvéréhez, miután eladta a házát Elekeséknek. Valószínűleg ott halt meg. Leányát, S. Margitot Érsekújvárból vitték el, ahova férjhez ment. Spielman Sándor anyámmal, mint kisleánnyal, gyakran énekeltette a XLII. zsoltárt: Mint a szép híves patakra... Pészahkor – pászka ünnepén –, zsidó húsvétkor Spielmanék és Perlék mindig küldtek maceszt-pászkát az ismerős keresztyén családoknak. Perl Sámuelné, akit tanítóné asszonynak nevezett a nem zsidó lakosság, péntekenként, szombatra barcheszt sütött az udvaron álló kemencéjükben. A szomszéd gyerekek, így anyám is, mindig kaptak az ünnepi kalácsból.

- Fleischmanék: a Gurdonyon-Közép utca sarkán laktak (ma Duna utca, Kolocsics Judit háza helyén), ahol kis bolt, jégverem és kocsma volt. Ezenkívül mészárszékük volt a Felső utcán (ma Szikonyáék háza helyén, szemben Weiszbergerékkel) és gabonaátvevőjük Újcsicsón (ma Petőfi utca, Jezsóék háza helyén). Erecsen még ma is vannak földjeik. Fleischman Adolf felesége Neuhauser Irén, lányai Ilona-Ilus, Frida, Hermina és fia Zsigmond-Zsiga. Zsiga (1910) és Hermina túlélők, Izraelbe települtek. Hermina Donáth Eliezer volt győri lakoshoz ment férjhez. Két fia született, Róbert (1946) és Eliezer. Zsigának (1910) szintén Zsiga nevű fia 2006-ban(?) Csicsón járt.

- Weiszberger Lipót és felesége, Lusztig Malvin (L. Móric nővére): a Felső utcában laktak, ahol nagy kocsmájuk volt. Ez a ház ma is kocsma. Lányaik Klári (1924) és Éva, a fiatalabb, az apácákhoz jártak iskolába. Klári túlélő, férjhez ment egy Deutsch nevű volt nemesócsai lakoshoz, Izraelben éltek. Egy idős rokon, Jozefina is náluk lakott. W. Lipótnak a háború előtt elfakadt a vakbele és a komáromi kórházban meghalt. Jozefina sorsáról nem tudunk, de vagy meghalt, vagy elköltözött még a háború előtt.

- Raáb Lajos: a Rábközön – utánuk volt elnevezve – (Öreg utca, néhai ifj. Fél Géza háza helyén, községházzal szemben) kis boltjuk és kocsmájuk volt. Raáb Lajos erősen cukorbeteg volt és a háború előtt meghalt. Feleségét Lusztig Ernesztínának hívták. Fiuk Lajos-Lajcsi és lányuk Bella Bécsbe mentek, róluk többet nem tudunk. Leányuknak, Sárikának a férje Braun Ármin villany- és rádiószerelő volt. Harmadik lányuk, Aranka Csallóközaranyosra ment férjhez a csicsói származású Fél Lajos molnárhoz. Ő túlélő, otthon bújtatták. Halála után férje a Kanadába emigrált fiához költözött. Másik fiuk Magyarországra került, leányuk pedig Csallóközaranyoson maradt. Kanadában élő fia visszatért anyja hitére, a két itthon maradt testvér apjuk után reformátusok maradtak.

- Lusztig Móric: agglegény, valószínűleg gazdálkodott, és özvegy nővérének, Malvinnak segítette vezetni a kocsmát. Az ő háza volt a Megyeri úton a mai posta. A Lusztig család a legrégibb és legmódosabb zsidó család volt Csicsón.

- Wurmfeld Erzsébet-Bözsi, Sörös Jánosné, túlélő, férje után áttért katolikus hitre. A temető katolikus részében vannak eltemetve. Unokája Rigó …, Komáromban lakik és visszatért nagyanyja hitére.

- Klánik Jánosné, férje után református hitre tért. Gyermekük nem volt. A temető református részében vannak eltemetve.

Ez a két család a Gurdonyon (Duna utca) lakott.

Családok a 19. századból: Felső utca: Weisz, Lővi, Wolner – Lusztig, Krasztler (Krasztel) – Feldmár, Reisz – Alsó utca: Grósz, Szeiner, Stadler – Weisz, Reiser (Reiter, Keiser) – Veiner, Baurnier – Královits, Veiner – Árokhát: Holczer, Lövinger, Rozenberg – Kertalja: Lövinger, Deutsch – Netty Rausnitz, Frankl Márkus

Ezeket a családneveket az 1869-es összeírásban találtam az interneten. A családok neve mellett a vallásuk is fel van tüntetve. A kötőjelek között az egy udvarban élő családok nevei szerepelnek.

- Schwartz család tagjai a szomszédos faluból Füssről (Trávnik) jártak az imaházba és állatot levágatni. Bizonyára Csicsón temetkeztek.

A legtöbb család gyermeke a református iskolába járt. A kép 1929-ben készült a református iskola tanulóiról és Keszegh János tanítóról. Perl Fridát jelöltem meg rajta.

A csicsói hitközség Dunaszerdahelyhez és Nagymegyerhez tartozott.

A vészkorszakban a csicsói zsidókat 1944 júniusában a nagymegyeri gettóba szállították, majd Komáromba. Az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. (Akiknél nem írtam mást, mindenki.)

A csicsói temető három részre oszlik: református, katolikus és zsidó temetőre. A zsidó temető a köztemető délnyugati sarkában található. Ezt a részt a második világháború után sajnos sokáig elhanyagolták. Az értékesebb sírkövek eltűntek, a terület növényzete elvadult. Az 1980-as években aztán egy csicsói lakos, Cseh Vince (1930–1999), magánszorgalomból kitisztította a zsidó-temetői részt. Azóta ezt a részt is, ahogy a többit, rendszeresen gondozza a falu önkormányzata. A temető el van kerítve, este zárják a kapuját.

Az első és második világháború áldozatainak emlékére 1993-ban a ravatalozó mellett Csicsó község felállított egy emlékművet. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét. Az emlékmű falán a Madonnát – gyermekeit sirató anya – ábrázoló bronz dombormű Nagy János, ismert felvidéki szobrász alkotása.

A zsidó családok felsorolásában szereplő nevek és a táblákon feltüntetett nevek nem egyeznek teljes mértékben. Raáb Lajos nemcsak anyám emlékei alapján, hanem egy 1939-es összeírás szerint sem élt már a háború idején. Élt viszont felesége, Raábné Lusztig Ernesztína, ő egy haláltáborban pusztult el. Fiukról, ifjú Raáb Lajosról édesanyám nem tudott mást, csak annyit, hogy azokban az időkben már nem Csicsón lakott. Nem ott lakott ott már Perl Jolán sem, róla úgy tudjuk és unokahúga, Haas Judit is, hogy odaveszett, de nincs a táblán a neve. Spielmann Margitot sem Csicsóról hurcolták el, ő viszont sajnos, a tábla tanúsága szerint is, szintén a holokauszt áldozata lett.

2014-ben (a magyarországi) Komárom Város Önkormányzata és a Klapka György Múzeum a holokauszt 70. évfordulójára rendezett „Ezt a hazát tehát elvesztettem …” a Holokauszt komáromi eseményei című időszaki kiállítására elküldtem a csicsói zsidó családok és Király József esperes-plébános történetét, ahol bemutatták őket.

Emlékezünk.

Látogatás a Dohány utcai zsinagógában pészah előtt

Nagy Amália, Csicsó, 2009. május – 2017. január, adatközlő Nagyné Bödők Teréz (1924–2013)

„Zsidókalács” (Csicsón hívják így, mert tőlük tanulták) : 50dkg liszt, 15dkg cukor, 20dkg vaj, 3 tojás sárgája, 3dkg élesztőt tejben felfuttatjuk, sütőpor, pici só, pár kanál tejjel összegyúrjuk. (ez zserbó tészta) Gyorsan kell dolgozni vele, mert morzsalékszik. A töltelék darált cukros mák vagy dió, tejjel leforrázva, reszelt citromhéj, mazsola ízlés szerint. A tésztát négyzet alakúra sodorjuk, közepébe halmozzuk a tölteléket. Tarajos hátúra formázzuk. 50dkg lisztből két kalácsot lehet sütni. (a kalácsot Nagyné Bödők Teréz sütötte)