Zsidó családok Csicsón a Holokausztig

(felsorolás)

Židovské rodiny v Číčove

Jewish families in “Csicsó-Cicov” (Slovakia) until the Holocaust

Perl Sámuel tanár úr, tanító úr, rabbi, mester, metsző-sakter-sochet(vágó és vizsgáló-felső fokozat: baromfit és szarvasmarhát is.) : nagy termetű és hosszú szakállú férfiú volt, akinek tanítványai-bócherei voltak, és a csicsói zsidó gyerekeket hittanra oktatta. Valószínű Erdélyből származott. Majdnem minden nap - télen is megfürdött a csicsói határban a Hosszúklábi örvényben, egy elkülönített helyen. (rituális fürdést végezhetett, ez alapján és öltözékéből ítélve -nagykarimájú sötétzöld bársonykalap, hosszú, sötét kaftán-haszid lehetett).Kertalján-Kertész utca (ma Fél László em.háza) laktak: elől 2 szoba, konyha, majd külön bejárattal a férfiak és külön a nők imahelyisége. Perl Sámuelné édesanyja Csicsón van eltemetve. Több mint 20 gyermekük született, anyám emlékei szerint élők, nagyjából születés szerint 1900-as évek  elejétől, 1930-as évekig: Lajos: Izsára nősült, pék volt, 1914, nagybátyámmal egyidős, túlélő.:  A holokausztban elvesztette családját. A háború után új családot alapított Szentpéteren. Ebből a házasságából két gyermeke született Tibor és Judit. Haas Judit a komáromi zsidó kulturális és közösségi központ  - Menház – irodavezetője. Jolán: nevelőnő, tanítónő. Izsák, Jenő: szabó, Frida: 1921, nagynéném osztálytársa, túlélő, Izrael, Helén: 1924, anyám osztálytársa, Karcsi: beteg volt, Tátrába járt gyógykezelésre, Henrik-Heszki és a kis Dávid. A gyermekek is tudtak héberül.

Deutsch rőfösék (textiláru, rövidáru, méteráru): Perlék szomszédjai. A Felső utcából költöztek ide. Lányuk Budapestre ment férjhez egy gyermekorvoshoz. Elvitte szüleit, sorsukról nem tudunk.

Spielman Sándor: Alsó utca, kis üzletük  és kocsmájuk volt. (Elekes-bolt, most özv.Nagy Lászlóné és fia háza) Felesége Teréz Csicsón van eltemetve. Ő Komáromba költözött, talán a testvéréhez, miután eladta a házát Elekeséknek. Valószínűleg ott halt meg. Leányát S.Margitot Érsekújvárból vitték el, ahova férjhez ment. Anyámmal, mint kisleánnyal, gyakran énekelték  a  XLII. zsoltárt: Mint a szép híves patakra... Pészahkor Spielmanék és Perlék mindig küldtek  maceszt a szomszéd keresztyén családoknak.

Fleischmanék: a Gurdonyon laktak (ma Duna utca, Kolocsics Judit háza), ahol kis bolt, jégverem és kocsma volt. Mészárszékük volt a Felső utcán (szemben Weiszbergerékkel, ma Szikonyáék háza) és gabonaátvevőjük Újcsicsón (ma Petőfi utca, Jezsóék háza) Erecsen még ma is vannak földjeik.  F.Adolf és felesége Neuhauser Irén, lányai Ilus, Frida. Zsiga(1910) és Hermina túlélők-Izrael. Hermina Donáth Eliezer volt nagymegyeri lakoshoz ment férjhez. Két fia született: Róbert (1946) és Eliezer. Zsigának   (1910) szintén Zsiga nevű fia 2006-ban(?) Csicsón járt.

Weiszberger Lipót és felesége Lusztig Malvin (L.Móric nővére): Felső utca, házuk ma is kocsma. Éva fiatalabb. Klári 1924, anyámmal egyidős, az apácákhoz jártak iskolába. Klári túlélő-Izrael. Deutsch nevű  volt nemesócsai lakoshoz ment férjhez. Egy idős rokon Jozefina is náluk lakott. W. Lipótnak a háború elején elfakadt a vakbele és a komáromi kórházban meghalt.
 

Raáb Lajos: Rábköz (Öreg utca, néhai ifj.Fél Géza háza, községházzal szemben) kis bolt, kocsma. Fia Lajos és lánya Bella Bécsbe mentek. Sárika férje Braun Ármin villany és rádiószerelő volt. Másik lányuk Aranka Csallóközaranyosra ment férjhez a csicsói származású Fél Lajos molnárhoz. Túlélő, otthon bújtatták. Halála után fia és férje Kanadába került.

Lusztig Móric: agglegény, valószínűleg gazdálkodó. Az ő háza volt a Megyeri úton a mai posta.

 Wurmfeld Bözsi, Sörös Jánosné, túlélő, férje után áttért katolikus hitre. A temető katolikus részében vannak eltemetve. Unokája Rigó …, Komáromban visszatért nagyanyja hitére.

Klánik Jánosné, férje után református hitre tért. A temető református részében vannak eltemetve.

Ez a két család a Gurdonyon (Duna utca) lakott.

A többi család is foglalkozott földműveléssel. A legtöbb család gyermeke a református iskolába járt.

A csicsói hitközség Dunaszerdahelyhez és Nagymegyerhez tartozott.

A csicsói temető három részre oszlik: református, katolikus és zsidó  temetőre. A zsidó temető a köztemető délnyugati sarkában található.

    Az első és második világháború  áldozatainak emlékére 1993-ban a ravatalozó mellett Csicsó község felállított egy emlékművet. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét.   Az emlékmű falán a Madonnát ábrázoló bronz dombormű Nagy János ismert felvidéki szobrász alkotása.

„Zsidó kalács” (Csicsón hívják így, mert tőlük tanulták) : 50dkg liszt, 15dkg cukor, 20dkg vaj, 3 tojás sárgája, 3dkg élesztőt tejben felfuttatjuk, sütőpor, pici só, pár kanál tejjel összegyúrjuk. (ez zserbó tészta) Gyorsan kell dolgozni vele, mert morzsalékszik. A töltelék darált cukros mák vagy dió, tejjel leforrázva, reszelt citromhéj, mazsola ízlés szerint. A tésztát négyzet alakúra sodorjuk, közepébe halmozzuk a tölteléket. Tarajos hátúra formázzuk. 50dkg lisztből két kalácsot lehet sütni. (a kalácsot Nagyné Bödők Teréz sütötte)

   2009. március 6., Csicsó, Nagy Amália, Nagyné Bödők Teréz (1924)