Zsidó családok Csicsón a Holokausztig

(felsorolás)

Židovské rodiny v Číčove

Jewish families in “Csicsó-Cicov” (Slovakia) until the Holocaust

 

Csicsó - Číčov : Zsidó temető - Židovský cintorín - Jevish Cemetery - Picasa 

 

                                                          

-        Perl Sámuel tanár úr, tanító úr – ahogy a nem zsidó lakosok hívták –, rabbi, mester, metsző-sakter-sochet (vágó és vizsgáló-felső fokozatú: baromfit és szarvasmarhát is vágott), nagy termetű és hosszú szakállú férfiú volt, akinek tanítványai-bócherei voltak, és a csicsói zsidó gyerekeket hittanra oktatta. Valószínű Erdélyből származott. Majdnem minden nap, télen is, megfürdött a csicsói határban a Hosszúklábi örvényben, egy elkülönített helyen. (Rituális fürdést végezhetett, ez alapján és öltözékéből ítélve – nagykarimájú sötétzöld bársonykalap, hosszú, sötét kaftán – haszid lehetett.) Kertalján-Kertész utca (ma Fél László emeletes háza helyén, anyámék, nagyapám, Bödők Pál kertszomszédjai) laktak: elöl 2 szoba, konyha, majd külön bejárattal a férfiak és külön a nők imahelyisége. Perl Sámuelné édesanyja Csicsón van eltemetve. Édesanyám még emlékezett rá, hogy idős korában is, már vakon gyönyörű csipkekesztyűket kötött. Tőle tanultak a környékbeli leányok néhány kötésmintát. Perléknek több mint 20 gyermeke született az 1900-as évek elejétől az 1930-as évekig, élők, anyám emlékei alapján, nagyjából születés szerint: Lajos (1914–?) Izsára nősült, pék volt, nagybátyámmal egyidős, túlélő (munkaszolgálatos volt).  A holokausztban elvesztette családját. A háború után új családot alapított Szentpéteren. Ebből a házasságából két gyermeke született: Tibor és Judit. Haas Judit a komáromi zsidó kulturális és közösségi központ-Menház irodavezetője. Jolán nevelőnő, tanítónő. Izsák és Jenő mindketten szabók. Frida (1921–?, 2013-ban még élt) nagynéném osztálytársa, barátságos, törékeny lány volt, túlélő, Izraelben él, nem ment férjhez. Helén (1924) anyám osztálytársa volt, anyám szavai szerint „vágott az esze, mint beretva”. Károly-Karcsi beteg volt, a Tátrába járt gyógykezelésre. A két legkisebb gyermek pedig Henrik-Heszki és Dávid. Heszki visszahúzódó volt, Dávid kedves, barátkozó természetű kisfiú. A gyermekek is tudtak héberül és betartották hitük törvényeit. Perl Sámuel értékes, régi héber könyveit elhurcolásuk előtt vasvillával hányták szekérre, Nagymegyeren aztán elégették őket. Anyám a Perl családról mindig könnyekkel a szemében emlékezett meg.

-     

 

 

 

 

 

 

-         Deutsch házaspár: rőfösök (textiláru, rövidáru, méteráru). Perlék szomszédjai. A Felső utcából költöztek ide. Lányuk Budapestre ment férjhez egy gyermekorvoshoz. Elvitte szüleit, sorsukról nem tudunk.

-        Spielman Sándor: az Alsó utcában kis üzletük és kocsmájuk volt (Elekes-bolt, most Nagy Zoltán háza helyén). Felesége, Grósz Teréz Csicsón van eltemetve. Agyvérzése után férje ápolta. Ő maga felesége halála után Komáromba költözött, talán a testvéréhez, miután eladta a házát Elekeséknek. Valószínűleg ott halt meg. Leányát, S. Margitot Érsekújvárból vitték el, ahova férjhez ment. Spielman Sándor anyámmal, mint kisleánnyal, gyakran énekeltette a XLII. zsoltárt: Mint a szép híves patakra... Pészahkor – pászka ünnepén –, zsidó húsvétkor Spielmanék és Perlék mindig küldtek maceszt-pászkát az ismerős keresztyén családoknak. Perl Sámulné, akit tanítóné asszonynak nevezett a nem zsidó lakosság, péntekenként, szombatra barcheszt sütött az udvaron álló kemencéjükben. A szomszéd gyerekek, így anyám is, mindig kaptak az ünnepi kalácsból.

-        Fleischmanék: a Gurdonyon-Közép utca sarkán laktak (ma Duna utca, Kolocsics Judit háza helyén), ahol kis bolt, jégverem és kocsma volt. Ezenkívül mészárszékük volt a Felső utcán (ma Szikonyáék háza helyén, szemben Weiszbergerékkel) és gabonaátvevőjük Újcsicsón (ma Petőfi utca, Jezsóék háza helyén). Erecsen még ma is vannak földjeik.  Fleischman Adolf felesége Neuhauser Irén, lányai Ilona-Ilus, Frida, Hermina és fia Zsigmond-Zsiga. Zsiga (1910) és Hermina túlélők, Izraelbe települtek. Hermina Donáth Eliezer volt győri lakoshoz ment férjhez. Két fia született, Róbert (1946) és Eliezer. Zsigának (1910) szintén Zsiga nevű fia 2006-ban(?) Csicsón járt.

-        Weiszberger Lipót és felesége, Lusztig Malvin (L. Móric nővére): a Felső utcában laktak, ahol nagy kocsmájuk volt. Ez a ház ma is kocsma. Lányaik Klári (1924) és Éva, a fiatalabb, az apácákhoz jártak iskolába. Klári túlélő, férjhez ment egy Deutsch nevű volt nemesócsai lakoshoz, Izraelben éltek. Egy idős rokon, Jozefina is náluk lakott. W. Lipótnak a háború előtt elfakadt a vakbele és a komáromi kórházban meghalt. Jozefina sorsáról nem tudunk, de vagy meghalt, vagy elköltözött még a háború előtt.

-        Raáb Lajos: a Rábközön – utánuk volt elnevezve – (Öreg utca, néhai ifj. Fél Géza háza helyén, községházzal szemben) kis boltjuk és kocsmájuk volt. Raáb Lajos erősen cukorbeteg volt és a háború előtt meghalt. Feleségét Lusztig Ernesztínának hívták. Fiuk Lajos-Lajcsi és lányuk Bella Bécsbe mentek, róluk többet nem tudunk. Leányuknak, Sárikának a férje Braun Ármin villany- és rádiószerelő volt. Harmadik lányuk, Aranka Csallóközaranyosra ment férjhez a csicsói származású Fél Lajos molnárhoz. Ő túlélő, otthon bújtatták. Halála után férje a Kanadába emigrált fiához költözött. Másik fiuk Magyarországra került, leányuk pedig Csallóközaranyoson maradt. Kanadában élő fia visszatért anyja hitére, a két itthon maradt testvér apjuk után reformátusok maradtak.

-        Lusztig Móric: agglegény, valószínűleg gazdálkodott, és özvegy nővérének, Malvinnak segítette vezetni a kocsmát. Az ő háza volt a Megyeri úton a mai posta. A Lusztig család a legrégibb és legmódosabb zsidó család volt Csicsón.

-         Wurmfeld Erzsébet-Bözsi, Sörös Jánosné, túlélő, férje után áttért katolikus hitre. A temető katolikus részében vannak eltemetve. Unokája Rigó …, Komáromban lakik és visszatért nagyanyja hitére.

-        Klánik Jánosné, férje után református hitre tért. Gyermekük nem volt. A temető református részében vannak eltemetve.

            Ez a két család a Gurdonyon (Duna utca) lakott.

Családok a 19. századból: Felső utca: Weisz, Lővi, Wolner – Lusztig, Krasztler (Krasztel) – Feldmár, Reisz – Alsó utca: Grósz, Szeiner, Stadler – Weisz, Reiser (Reiter, Keiser) – Veiner, Baurnier – Královits, Veiner – Árokhát: Holczer, Lövinger, Rozenberg – Kertalja: Lövinger, Deutsch – Netty Rausnitz, Frankl Márkus

Ezeket a családneveket az 1869-es összeírásban találtam az interneten. A családok neve mellett a vallásuk is fel van tüntetve. A kötőjelek között az egy udvarban élő családok nevei szerepelnek.

-        Schwartz család tagjai a szomszédos faluból Füssről (Trávnik) jártak az imaházba és állatot levágatni. Bizonyára Csicsón temetkeztek. 

 A legtöbb család gyermeke a református iskolába járt.

A csicsói hitközség Dunaszerdahelyhez és Nagymegyerhez tartozott.

A vészkorszakban a csicsói zsidókat 1944 júniusában a nagymegyeri gettóba szállították, majd Komáromba. Az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. (Akiknél nem írtam mást, mindenki.)

A csicsói temető három részre oszlik: református, katolikus és zsidó temetőre. A zsidó temető a köztemető délnyugati sarkában található.

Az első és második világháború áldozatainak emlékére 1993-ban a ravatalozó mellett Csicsó község felállított egy emlékművet. Itt olvashatjuk a falu minden háborús áldozatának nevét.   Az emlékmű falán a Madonnát ábrázoló bronz dombormű Nagy János, ismert felvidéki szobrász alkotása.

2014-ben (a magyarországi) Komárom Város Önkormányzata és a Klapka György Múzeum a holokauszt 70. évfordulójára rendezett „Ezt a hazát tehát elvesztettem …” a Holokauszt komáromi eseményei című időszaki kiállítására elküldtem a csicsói zsidó családok és Király József esperes-plébános történetét, ahol bemutatták őket.

Emlékezünk. 

 

Nagy Amália, Csicsó, 2009. május – 2017. január, adatközlő Nagyné Bödők Teréz (1924–2013)

 

„Zsidó kalács” (Csicsón hívják így, mert tőlük tanulták) : 50dkg liszt, 15dkg cukor, 20dkg vaj, 3 tojás sárgája, 3dkg élesztőt tejben felfuttatjuk, sütőpor, pici só, pár kanál tejjel összegyúrjuk. (ez zserbó tészta) Gyorsan kell dolgozni vele, mert morzsalékszik. A töltelék darált cukros mák vagy dió, tejjel leforrázva, reszelt citromhéj, mazsola ízlés szerint. A tésztát négyzet alakúra sodorjuk, közepébe halmozzuk a tölteléket. Tarajos hátúra formázzuk. 50dkg lisztből két kalácsot lehet sütni. (a kalácsot Nagyné Bödők Teréz sütötte)