Zárda: A falu egyik legszebb épületét, a zárdát, 1889-ben Kálnoky Adél grófnő, Waldstein János gróf özvegye, Sabran-Pontevès francia herceg felesége építtette.

Az épület megérdemli, hogy visszaállítják eredeti szépségébe! Érdeklődjünk a templomnál, tudunk-e ebben segíteni!A Nepomuki Szent János (előkertjében az ő kőszobra áll) nevét viselő kolostor, leányiskola és óvoda kapott benne helyet, ahova Szent Vince rendi kedves nővéreket (kalapos nővérek, jellegzetes fehér kalapjuk után) hozattak. A kedvesnővérek a tanítás mellett irányították a „Mária-leányokat”, a „rózsafüzéres asszonyokat”. Felekezetre való tekintet nélkül ápolták a betegeket, fiatal leányokat tanítottak kézimunkára, háztartástanra. Utolsó vezető nővérük, Minauf Mária Johanna (1856–1932) a csicsói temetőben nyugszik. Az 1930-as évek elején más rendi nővérek vették át helyüket, a Pozsonyi irgalmas nővérek rendje. 1939-es adatok: igazgató Diósy Mária Veneranda, tanítónő Király Erzsébet Hélia, óvónő Zimmermann Julianna. A nővéreknek az 1950-es évek elején el kellett hagyniuk Csicsót. A zárda 1950-től az új iskola felépítéséig az alapiskola 1. és 2. osztályának, valamint az óvodának adott otthont. Az egyszintes téglalap alakú épület kilenctengelyes homlokzatú, a háromtengelyes középső bejárati rizalitja csúcsívvel záródik. Oromzatán emléktábla van, amin, mára olvashatatlan írás tudatta az iskola felépítésének és felszentelésének dátumát: 1890. augusztus 17. Az egyik tanteremben volt egy másik emléktábla, melyet a hercegi pár korán elhunyt fia emlékére szenteltek fel. Az épületet az 1980-as évek elején, amikor óvodai konyhát és ebédlőt építettek hozzá, durva módon felújították, ekkor megfosztották szinte minden díszítő elemétől, szürkére vakolták. 1983-ban a kisiskolásokat az új iskolába költöztették, a 2000-es években az óvodát is. A zárda épülete erősen romlásnak indult. Kálnoky Alajos gróf némi állagmegőrző munkát végeztetett rajta, ám ismeretlen okokból abbamaradt a felújítás.

Mi nem katolikusok vagyunk, de édesanyám 1927-1928-ban ide járt óvodába. Még most is emlékszik a dalra:

Óvodában szívesen vagyunk, vígan élünk télen, nyáron, egyre mulatunk.

Vígan töltjük mindig az időt, szeret is a kedves nővér, jaj, de mi is Őt!

Aki ezt nem hiszi, jöjjön el ide! Megtanítjuk dalra, táncra, egyre, izibe.

Itt van a szeretet, jókedv otthona. Kiáltsuk hogy éljen, éljen a jó óvoda!

Éljen az Óvoda!