A csicsói dunai holtág – Szakajtás – Lion-tó

 

Bödők Zsigmond fényképei

A csicsói Duna-holtág szemet gyönyörködtető természete sokakat vonz youtube (3,20perc)

További figyelemreméltó képek az írások után találhatók!

A csicsói dunai holtág, Szakajtás, vagy újabb nevén Lion-tó, ez a patkó formájú tó, az 1899-es árvízkor jött létre. Jelen formáját az 1965-ös nagy árvíz után nyerte el. A tót és környékét 1964-ben szigorú természetvédelmi területté nyilvánították. Növény és állatvilágával Közép-Európa egyik leghíresebb és legértékesebb természetvédelmi területe. Vízi és mocsári társadalmával tűnik ki. A Hami-nádassal együtt a Duna menti táj minden szépségét megtaláljuk itt. Gazdagon virágzik a tavirózsa, a sárga tökvirág, a partokhoz közeli sekély vizekben előszeretettel nő a nád, a sás. Az ornitológusok, botanikusok, zoológusok nyitott tankönyve, Csallóköz gyöngyszeme. A tó vize és az azt körülölelő nádasok, sűrű ártéri erdő ideális otthont nyújt a nagyszámú védett hal-, madár- és egyéb állatfajnak.

Ma használatos nevét – Lion-tó – Csicsóra nősült olasz emberről, Lion Viktorról kapta, aki az 1900-as évek elején ide telepedett le feleségével.

A tó falu felőli oldalát töltés-kistöltés határolja, a Dunától és árterétől pedig a nagytöltés választja el. Nagyapáink idejében még halásztak benne („halász” Décsi Károly), és kedves, biztonságos fürdőző hely volt még a mi gyermekkorunkban is (Papfürdő). A grófi család is kialakított magának itt fürdőhelyet. Ez egy vízben álló, öltözködésre szolgáló fabódéból állt, amit fapallón közelítettek meg és egy elkerített vízrészből. A tó falu felöli környéke a „Ham”, a Hami-nádassal és a Hami-kanálissal. Egy részét a víz behordta homokkal, amit a gazdák megműveltek és szőlőt telepítettek rá. A régebbi, tótól északra fekvő szőlőskertek már nincsenek meg. Az új, tótól keletre, a Duna-töltés közelében mértek ma is megvannak, tulajdonosaik örömére. A nádas nagy részén azonban nádat vágtak és halásztak – Vass Vince gelléri lakos, nádvágó volt a „Ham-király”. Egy kisebb, vizenyősebb része libalegelő volt. Szárazabb részén volt a Legelő-Első legelő-Nagylegelő-Közös legelő, tehenek, lovak legelője nagykúttal. Ma ezek nagy részén hat tagolású halastó van.

Ma már azonban szigorúan védik ezt a területet. Annak érdekében, hogy a látogatók jobban felfedezhessék természeti értékeit, a tó körül 1989-ben 6km hosszú tanösvényt alakítottak ki. Déli oldalán, vezet a négy országot érintő nagy Duna menti kerékpárút.

Az idelátogatónak tudnia kell, hogy március 1-től július 15-ig, a madarak tojásrakó időszakában tilos a területet látogatni. Más időszakban is csak gyalogosan és a kijelölt útvonalakon lehet haladni.

Feldolgozta: Nagy Amália, 2016 júniusa

 

Csicsó, egy kis Duna menti falu sok természeti szépséggel gyönyörködtet. A falutól nyugatra található egy természeti rezervátum, a csicsói holtág. A faluhoz közelebb található a Hami-nádas, amely szintén védett terület. A csicsói holtágat 1964. augusztus 21-én nyilvánították védetté. Így próbálják megóvni a biológiai és tájjellegi sajátosságai miatt jelentős rezervátumot, valamint azokat a növény- és állatfajokat, amelyek csak a dunai holtágakra és az ártéri erdőkre jellemzők.

A Hami-nádas a községtől nyugatra elterülő mocsári jellegű terület. Otthont nyújt a jégkorszakból megmaradt patkányfejű pocoknak és az ugyancsak értékes függő cinegének. A területet a Hami ­kanális szeli át, amelyet benő a vizinövényzet, s melynek partján nyárfák és fűzfák találhatók.

A holtágat a helyiek Lionnak vagy Szakajtásnak nevezik. Lión és környéke egyike a Csallóköz leginkább eredeti állapotában meglévő természeti rezervátumainak.

A holtágat a természet alakította ki, mikor 1899-ben a Duna főága átszakította a gátat. Ekkor  óriási károk keletkeztek a gazdaságban. Végül egy nagyon értékes természeti képződmény alakult ki. A rezervátum fő részét egy rendszertelen alakú tó képezi, amelybe északnyugat felől a Csiliz-csatorna torkollik. Fő vízszintjét a Duna határozza meg. A Dunából a víz a föld alatt átszivárog, és néhol mély forrásokból tör föl a holtágba. A víz mélysége általában 7.5m. A rezervátum a Pannon­medence része, és az egyik legszárazabb, legmelegebb pontja tájainknak. Tengerszint feletti magassága 112m. Az egész rezervátum területe 135ha, ebből a víz területe 76,5ha, az ártéri erdő területe 58,5 ha kiterjedésű. A rezervátumban megtalálhatjuk a Duna menti táj minden szépségét.

Az élet a tóban nagyon gazdag és tarka. Nagyon szép a tavat körülölelő nádasok, fák, bokrok csoportosulása. A tóban nagyon sok halfaj él.. Pontosan 24, ebből 21 őshonos, 3 betelepített halfaj. Említésre méltó az itt előforduló dunai ponty eredeti alakja, a lápi póc, a naphal, a törpeharcsa Nagyon sok a vízimadár a nádasok sűrűjében. Itt él a kócsag, a vadkacsa, a vöcsök a vizicsibe. Nagyon szép látványt nyújt a fehér és a sárga tavirózsák sokasága. A tavirózsa és a hínár közt él a dunai ponty, menedéket talál itt az amerikai harcsa is, amelyből a Tisza és az Elba vizeiben is található pár egyed. A kemizáció miatt Csallóköznek a múltban legelterjedtebb halát, a lápi pócot, már itt is nagy veszély fenyegeti. A tiszta vizet igénylő kis hal, amely kb. 8-10cm-es, a Csallóközben már majdnem kipusztult.

A vízben és a víz körül 350 értékes növényfaj él. A tó körüli erdőkben inkább csak hazai fajok találhatók. Megtalálható itt a fűzfa, nyír, kőris, szil, eperfa, tölgy, akác, éger, dió stb.

A bokortársulásokban megtalálható a galagonya, bodza, kánya-bangafa, veresgyűrű, som és fagyal. A szeder, a komló, a borostyán, az iszalag alkotja a fák és a bokrok közti áthatolhatatlan szövevényt. Ilyen helyeken ezek a kúszónövények dzsungelszerűvé teszik a rezervátumot. A tó partját nád-, gyékény- és sásfajok szegélyezik. Botanikai szempontból 341 haraszt és virágos növényfaj él itt. Ezek egy része védett és veszélyeztetett faj. A rucaöröm, a nyári tőzike, a fehér tündérrózsa, a sárga tavirózsa, tündérfátyol is ezek közé a növények közé tartozik.

Az erdőben nagyon sok állat él. Ezek közül 255 a gerinctelen, 185 a gerinces állat. A kutatások 9 földigiliszta-, 36 puhatestű-, 6 kullancs-, 63 rák-, 3 tetű-, 122 légy-, 8 bolha-, 20 bögöly- és 24 halfajt mutattak ki. A rezervátumban 107 madárfajt tartanak nyilván, ezek főleg vízi madarak. A Lion környékén fészkel a nagyon óvatos és félénk fekete gólya is, amely szintén védett állat.

Szeptember végén, október elején színt vált a természet. Ősz kóborol a Szakajtás partján. A tó fölött sietve vonulnak. A patkányfejű pocok is visszavonul békés, partba vájt odujába. Sárgásbarna ősz, csend borul a tájra. Vadludak húznak az égen. A barna nádasok csendesen meredeznek az ég felé. Kopogtatás nélkül beköszönt a fehér tél.

Tavasszal gyönyörű látványt nyújt az újjáéledő természet. Új színekben pompázik. A nád- és sásrengeteg megtelik újra élettel. A parton virágba borulnak a fák, kellemes illatot árasztva magukból.

Nyáron. Költés után előbújnak a vízimadarak a fiókáikkal. Megtanítják őket táplálékot szerezni, az ellenség elöl rejtekhelyet találni. Rejtekhelyeik a nád- és sástengerek, zsombékerdők. A part virágos mezővé válik.

A rezervátum megóvása érdekében tilos minden olyan tevékenység, amely pusztítaná a terület értékét. Tilos az építkezés, vadászat, vízi sportok űzése.

Csicsó, ez a Duna menti község óriási természeti szépségekkel büszkélkedhet. A csicsói ember tudatába véste, hogy amit naponta lát az olyan természeti érték, amelyet a messziről jött idegen órák hosszat csodál. Ül a vízparton és hallgatja a csendet. A természet mozdulatlanságát vagy a fák susogását, a víz fodrozódását élvezi, hallgatja a természet hangjait.

Ismeretlen az írás szerzője.

   

A tanösvény                             Lion ház - Kucsera család - gátőrök

    A Szakajtás madártávlatból

A Szakajtás-Lion madártávlatból - A patkó alak. Mert a Duna holtága volt, csak az 1965-ös árvíz után leválasztották a Dunáról. A bal felső kitüremkedés- a tó része, ahol fürödtünk. Balra fenn világoskék a halastó, mellette vezet a Hami út. Jobb szélén a csík a Duna töltése.

 

 

 

      

                  

                  

 

                                                       

Dunai kerékpárút Schwarzwald-Fekete erdő - Pozsony - Komárom - Budapest

Ártér                     Lejáró          A Malomút

Erdészház

A zsilip maradványai

                                 

Gőzhajó a Dunán, 1943, Mikes László felvétele

  Duna!!!! Nézze meg!!! (2MB)

 

  Szakajtás                               A tóba torkolló csatorna

Az 1965-ös árvíz (kattintson a képre)

Kattintson rá!

fel a tetejére        vissza a főoldalra