A csicsói labdarúgás kezdete

 

        Idáig még nem jutott eszébe senkinek, hogy leírja azt, vajon mikor is kezdődött falunkban ez a sport. Én 72 éves fejjel rá tudtam venni magam, hogy papírra vessem, mert bizony minden falun nagy forduló volt a maga idejében.

        Azt nem akarom részletezni, hogy mit is rugdostunk, amíg az első futball-labda megjelent  a faluban. Akkor írtuk Isten jóvoltából az 1933-as évet, amikor Fél László hajós az első labdát hozta a keresztgyerekeinek. Ezek a szerencsések Domonkos Gyula és Imre voltak, pont a szomszédunkban laktak. El lehet képzelni, mennyit hajtottuk ezt a labdát! Aztán meghozták a másik labdát is. Fél Lajos hajós hozta a fiának. Két labda volt, így a gyerekek is kétfelé osztódtak, ahogy a falu maga is ősidőktől:  alsó és felső falusiakra. Aztán folytak a heves küzdelmek, míg a szegény labdák ronggyá nem váltak. Ekkor aztán bajban voltunk! Szerencsére akkor a családok népesebbek voltak, legalább négy-öt gyerek mindenütt. Így szinte fillérekből összegyűjtöttük a labdára valót. Így múltak az évek 1940-ig. Néhányan már középiskolába jártak, már láttak igazi meccseket. Ők aztán a nyári szünetben összeállították a csapatot, aszerint, hogy ki hogy tud futni vagy milyen biztosan tud rúgni. Ekkor Magyarországhoz tartoztunk.

 1940 június egyik vasárnapján átmentünk Füssre. Ez volt az első hivatalos barátságos mérkőzés, ahol drágán megfizettük a tandíjat. A mérkőzés napján csúnya, szeles idő volt. Az első félidőben nekünk kedvezett a széljárás, 2:0 eredménnyel jöttünk le a pályáról. A második félidőben azonban csúful 12 gólt kaptunk. Kinevettek bennünket, de tanácsokkal is elláttak. Náluk már évekkel előbb volt labdarúgócsapat. A visszavágó már jobban sikerült. 3:1 arányban győztünk.

    A legelső csapat tagjai beosztás szerint :

Papp Géza+

1922 köz.i.tanuló

Bödők Benő  +                             Nagy Károly+

1921 köz.i.tanuló                        1924 gazdálkodó

Bödők Sándor +           Mészáros Dezső +        Bödők József+

1923 köz.i.tanuló         1922  köz.i.tanuló           1923 gazdálkodó

Belák Lajos +                    Nagy Géza+

1925 kétkezi munkás          1920 kovács

Vida Lajos  +                            Fél Lajos +         Varjú Kálmán+

1920 gazdálkodó                 1924 köz.i.tanuló              1921 kovács

    Csere:

Teksztor Gáspár 1925+ kétkezi munkás, Gőgh Imre+ 1925 kétkezi munkás, Lengyel István+ 1924 köz.i. tanuló.

    Ezekből csak a jobb szélső és a jobb half helye volt a változó, így jól ismertük egymást. Akkor még más volt a hadrend, az egész pályán játszottunk.

Pályánk a falutól 2,5 km-re levő nagylegelőn volt. A vonalakat kapával húztuk meg. A pásztoroké maradt a gond, hogy a teheneket legalább szombat-vasárnap ne engedjék a pályára. Gondolhatják miért! Ez a csapat játszott kisebb-nagyobb sikerekkel a háború végéig.

   A háború végén dresszünk is lett. Mindenkinek volt fekete glottgatyája. A lányok két oldalára fehér csíkot varrtak. Magyar katonai ingeket zöld dióval barnára festettünk. A lányok fehér anyagra kék betűkkel ráslingelték a jelet: CS.A.C. – Csicsói Atlétikai Club. Ezt rávarrták az ingekre. Saját bakancsban játszottunk, teljesen szétrúgtuk, legtöbbször mezítláb fejeztük be a meccset. A felavatás tökéletes volt, 3:1-re legyőztük a füssieket.

  Ezután nagy törés következett.  Visszahelyezték a határt. Középiskolás tanulóink kilátástalannak látták helyzetüket és 1946 telén a Duna jegén átmentek Magyarországra.

Nagy veszteség érte a csapatot! Akkor azért még több fiatal volt a faluban, lett utánpótlás.

  Pár éven belül újra fel tudtunk zárkózni az élvonalba.

  1949-cel folytatom, amikor mi magyarok is megkaptuk a csehszlovák állampolgárságot. A grófi birtokra telepített szlovákok megalapították a földműves szövetkezetet. Egy Marcinka nevű szlovák finánc igen szerette a futballt és 1950 őszén 6 futballcipőt vetetett a szövetkezettel. Az öröm mellett bánat is ért bennünket. Az állampolgárság azzal járt, hogy be kellett vonulnunk katonának, a ténylegesek 1950 őszén 2 évre, a tartalékosok 1951. febr. 16-án 6 hónapra. Azért volt bőven  fiatal tartalék. 1950-ben a magyar gazdák is beléptek a szövetkezetbe, ez is kis fellendülést hozott a csapatnak. A járási bajnokságba is benevezett. A pálya átkerült a kastélypark mellé, ahol esténként „rugdalóztunk”. Ez  volt a tréning, de már ez is nagyon jó volt az erőnlét növelésére.    

    Néhány nevezetesebb meccset leírok:

 A csicsói határba minden éven cserkészek jártak Pestről. Sokat tanultunk tőlük.

 Egyszer kulcsodiakkal játszottunk. Nagy reményekkel jöttek hozzánk, mert hat játékosuk Győrből és Nagybajcsról volt. Mégis alulmaradtak 3:2-re. Hívtak bennünket aztán Nagybajcsra, de nem vállaltuk, mert ott is a győriekkel kellett volna szembenéznünk. No meg ladikkal kellett volna átkelnünk a Dunán!

 Az 1950-es években a szövetkezetnek a csúcsmunkákban egy pozsonyi húsüzem segédkezett. 1953 vagy 1954 nyarán meghallották, hogy van itt futballcsapat. Kihívtak bennünket mérkőzésre. Mikor megtudták, hogy még edzőnk sincs, edzőt is küldtek egy csütörtöki napon, hogy kioktasson bennünket. Eljött a várva-várt vasárnap. Nagy híre ment, hogy a csicsóiak pozsonyiakkal fognak megküzdeni! Az erőnlétünk jó volt és a lelkesedés is  nagyon hajtott bennünket. A hazaiak teljes erőbedobással indultak és a meccs végéig meg is tartották. Meg is lett az eredménye, a félidő végén 4:0-val a javunkra ültünk le a pálya közepén. A második félidő már enyhébb volt, már csak 2 gólt kaptak a pozsonyiak. Így 6:0 vereséggel utaztak haza. Szidták az edzőnek kinevezett csapattársukat, aki a meccs elején azzal bíztatta őket, hogy csak libapásztorokkal kell kiállniuk.

Néhány játékost el akartak csalogatni, de nem mentek. Megérdemlik, hogy megnevezzem ennek a csapatnak a játékosait:

Fajnor Kamil  nagyon jó kapus volt, két hátvéd: Csóka József+  , Nagy Károly+, fedeztek: Bencsik György, Fél László, Belák Vilmos+,  csatársor: Nagy Benő+, Kolocsics Károly+, Belák Lajos+, Andris Ján+, Bartos Gusztáv.

A vezetésről:

    A tiszteletbeli elnök dr.Czina Kálmán+ írnok volt, a titkár Peczke János+ tanító. Szombatonként a Spallér úton összegyűltünk és megbeszéltük a következő meccsre az összeállítást és a teendőket. Az ő dolguk csak annyi volt, hogy meghallgatták. A pályát is a játékosok tartották rendben.

Ma mindenért a vezetést okolják. Ott nem keresik a hibát, ahol van. Legtöbbször a hiba a játékosokban van, nem tudnak szívvel-lélekkel játszani.

 Ezzel a krónikám befejezem, mert a többiről már lehetnek írásos feljegyzések. Ha valaki kételkedik írásom valóságában, érdeklődhet a még élő tanúktól.

(Az írásban említett személyek közül már csak idős Bencsik György él. Az első focisták közül tavaly halt meg legutoljára 93. évében Varjú Kálmán, aki gépészmérnök volt a győri vagon és gépgyárban.  Nagy Amália, 2015. augusztus 14.)

 

Írta: Nagy Károly (1924-2000), 1996. december 25.

 Képek a csicsói futballistákról  

 

A csicsói futballpályán egy mérkőzés előtt, 1950-es évek

 

 

Csicsói futballcsapat 1950-60-as évek

Balról jobbra, felülről lefelé:

Jaskó, Bartos Gusztáv, Belák Lajos, Nagy Károly, Szabó János-Öcsi, Andris Ján

Bartos Gyuri, Belák Vili, Zelenyánszky, Csóka Pisti

Fél Karcsi, Danics Pisti, Fél Laci-Hosszú, Szép Kálmán-Cseccse

 

Későbbi futballisták (képre kattintva NAGYÍT)

   

1. kép: Balról állnak: Vörös Zoltán, Danics János, Laky Oszkár, Sztahó Gyula, Klánik Géza, Vörös István, Petróczi László, Belák László, Váradi Ferenc, Fábik Ferdinánd. Ülnek balról: Sztahó Tibor, Győri Sándor, Boros Péter, Boros István, Váradi Lajos, Belák Ján, Kopsa László, guggolnak balról: Fábik József, Kósa Miklós

2. kép: Állnak balról: Kopsa Laci, Laky Oszkár, Petróczi Laci, Vörös István, Klánik Géza, Fábik József, Fábik Nándor, Boros István, Guggolnak balról: Bencsik György, Sztahó Tibor, Váradi Lajos, Boros Péter, Kósa Miklós, Győri Sándor.

Rovács Sádor, Földes István, Bognár József Erecsi úti, Kovács János, Bódis Sándor, Belák László

 Boros István, Nagy Vince, Ádám István, Boros Péter, Fehérváry Lajos.

  

A felújított sportpálya átadása 2000-ben,

a szalagot Nagy Károly és Bödők József vágták el és a kezdőrúgás, jobbról Polgár Tibor polgármester

 

fel a tetejére        vissza a főoldalra