Iskolai képek "Egy ember felneveléséhez egy egész falu kell" (keleti mondás)

 

. A csicsói református iskola tanítói és tanulói 1912       Tanító Csukás István

. A csicsói református iskola tanítói és tanulói 1913       Tanító Csukás István

 

Kattints rá!

. A csicsói református iskola tanítói és tanulói 1929

Fentről lefelé és balról jobbra:

Szabó Mariska, Füssi Mariska, Szabó Vilma, Décsi Mariska,Bödők Mariska, Balázs Terus, Németh Eszti, Fél Juszti, Papp Hermina, Nagy Juszti, Vendégh Klári, Fél Juliska, Fél Linka, Vendégh Etel,Vörös Mariska

Fél Terus, Mészáros Ilona, Bíró Irén, Décsi Etus, Szabó Etel, Fél Mariska, Fél Etus, Fél Terus, Barthalos Margit, Kántor Margit, Bödők Sári, Tárnok Irén, Nagy Irma, Nagy Mariska, Kovács Eszti

Szabó Mariska, Vida Irma, Kustyán Ilus, Szabó Margit, Gaál Irmus, Gaál Ilus, TárnokLenke, - Fél Margit Vida Ilus, Vida Vilma, Décsi Juszti, Décsi Juliska, Perl Frida, Kovács Etel

Bíró Kálmán, Tárnok Sándor, Domonkos Sándor, Pálffy Zsófi, Szép Etus, Kúr Zsuzsika a pap lánya, Keszegh János tanító, Keszeg Zsuzsika a tanító leánya, Décsi Hermina, Bödők Etus, Domonkos István, Nagy Imre, Nagy Elek, Nagy Károly

Varjú Kálmán, Nagy Lajos, Fehérváry Sándor, Vendégh Károly, Vida Lajos, Balázs Sándor, Nagy Lajos, Győri Miklós, Mészáros Sándor, Nagy Géza, Szombati Lajos, Rácz János

Décsi Miklós, Csukás István, Fehérváry Miklós, Tarcsi Géza, Győri László, Beke Dezső, Győri Gyula, Nagy Lajos, Varjú János

Nagy Dénes, Domonkos József, Papp Dénes, Füssi Miklós, Füssi Lajos

A csicsói református iskola tanítói és tanulói 1937

Fentről lefelé és balról jobbra:

Rácz Lajos, Barthalos Lajos, Füssi István, Domonkos Imre, Vida Imre, Szabó Ede, Kustyán József, Fél Lajos, Pálffy Béla

Mészáros Lajos tanító, Szabó Lajos, Szűcs Lenke, Gaál Margit, Szabó Malvin, OberhofferMargit, Bödők Hermina, Nagy Ilonka, Bödők Teréz, Szép Sándor, Kapitány Gyuláné-Nagy Margit tanítónő

Décsi Lenke, Bognár Rózsi, Fél Mariska, Kustyán Juszti, Kapitány Gyula igazgató-tanító, Bödők Etelka, Kollár Gizella, Bödők Irén, Kapitány Kató a tanító lánya

A tanító előtt ül Szép Jenő

         

kattints rá

A csicsói református iskola tanítói és tanulói kb. 1940

Fentről lefelé és balról jobbra:

Kapitány Gyuláné-Nagy Margit tanítónő, Domonkos Klári, Domonkos Etus, Domonkos Eszti, Kolocsics Terus, Görözdi Hermina, Kustyán  Margit, Vida Juliska, Barthalos Jolán, Nagy Etelka, Domonkos Klárika (F.né), Décsi Teri, Görözdi Sári, Mészáros Irén, Bödők Laci, Kustyán Lali,Kollár Sanyi, Gaál Lajos, Vida Sanyi, Bödők Kálmán, Fél Laci, Vörös Karcsi, Kapitány Gyula tanító-igazgató

Kapitány Kató,Mészáros Böske,Décsi Linus, Décsi Etus,Farkas Lidi, Kustyán Jolán, Görözdi Lidi,Iker Irén, Bognár Irén, Sárközi Kálmán, Keszegh Béla,Csóka Dezső, Csóka Pisti, Kustyán Sanyi, Bödők Karcsi, Komjáti Lajcsi,Szabó Béla

Szabó Eszti, Vida Etus, Sárközi Julis, Ihar Jolán, Keszegh Lidi, Domonkos Teri, Klánik Pali, Décsi Sanyi, Gaál Béla, Kolocsics Karcsi, Cseh Vince, Győri Pityu idősebb

 

A csicsói református iskola tanítói és tanulói kb. 1940

Fentről lefelé és balról jobbra:

Kapitány Gyula tanító-igazgató

Ihar Mária, Orbán Irén, Décsi Ágnes, Bödők Piroska, Vida Jusztina, Kustyán Jolán, Keserű Jolán, Bödők Árpád, Kollár Károly, Sárközi Rudolf, Szabó Gyula, Győri István?, Fél Lajos, Décsi Pál

Keszegh Lídia, Ábrahám Irén, Kúr Irma, Bödők Jolán, Kapitány Katalin, Kapitány Gyuláné-Nagy Margit tanítónő, Domonkos Klára, Kustyán Etelka, Szép Lídia, Fél Klára, Szabó László, Décsi Gyula, Görözdi Miklós, Fél László, Fél Ferenc

Csóka Gizella, Nagy Irén, Liska Margit, Csepi Irén, Szabó Vince,Tarcsi Imre, Kolocsics Ilona, Győri István fiatalabb, Nagy István, Cseh Vince, Vörös László, Csóka József, Bognár József

 

1941-1942

elöl ülnek Királyházy Géza tanító, Kúr Géza ref.lekész, Tóth Mihály kolozsnémai tanító

 

Csicsói katolikus fiúiskola, 1941.febr.17., tanító Hrotkó Sándor kattintson rá!

 

 

 

Illemszabályok a Református vallástani kézikönyvből:

 Reggel, Az utcán :  1.oldal

 és Az iskolában: Mint tudomány vásárába ..., A templomban, Asztalnál, Akárhol, Este: 2.oldal

"Ha így intézed dolgaid,

Boldogul folynak napjaid.

Kedves leszesz az Istennél,

Kedves minden embereknél."

 

Csicsói Magyar Tannyelvű Alapiskola és óvoda képekben, 1950-1976

 

Csicsói alapiskola tantestülete 1980–2016

 Sámuel magyar tannyelvű alapiskola

  

 

Olvassa el az emléktáblára rótt neveket: egyik oldal és másik olda

     Gáspár Sámuel emlékszoba és pedagógusfa (képek) 

Helyszín: a Csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda épületében

Átadva: 2002. június 15.

Létrehozta: Csicsói Nagy Géza

A csicsói alapiskola pedagógus kara és Csicsó község önkormányzata döntésének alapján, az alapiskola felvette Csicsó szülötte Gáspár Sámuel (1848-1928) csicsói református kántortanító nevét. (1879-1896 között tanított, apja, Gáspár József halálakor vette át annak helyét). Csicsói Nagy Géza felajánlotta, hogy az ünnepélyes névadásra egy emlékszobát és pedagógusfát – emléktáblát a Csicsón működött és működő tanítók neveivel – hoz létre.  Az emlékszobába összegyűjtötte az egykori tanító hagyatékából még megmaradt tárgyi emlékeket, amiket az akkor még tevékenykedő unoka, Gáspár Tibor gimnáziumi tanár bocsátott rendelkezésre. Ezen kívül a falu lakosai közül is felajánlották néhányan családi emlékeiket: 19. század végéről és a 20. század elejéről származó tankönyveket, füzeteket, iskolai bizonyítványokat, iskolai csoportképeket, vagy azok másolatait. Az emlékszobát díszíti Nagy János szobrászművész Gáspár Sámuelt ábrázoló mellszobra. A névadásra, az emlékszoba és a pedagógusfa átadására 2002. június 15-én került sor.

 

Diplomásaink A csicsói alapiskola 1950-től felsőbbfokú végzettséget szerzett tanulói (PDF)

„Mint tudomány vásárába, úgy siess az iskolába”

(Református vallástani kézikönyv, 1931)

 (a csicsói felekezeti iskolák rövid története)

 

A falu lakossága katolikus, református és zsidó vallású volt. A katolikus és református egyház iskolát működtetett, sőt a katolikus egyház apácái a zárda épületében még óvodát is.

A zsidó gyermekek szüleik választása szerint vagy a katolikus vagy a református iskolába jártak. Hitük tanainak oktatásáról maguk gondoskodtak. Utolsó mesterük Perl Sámuel volt. Perl Sámuel, akit a nem zsidó lakosok tanár úrnak, tanító úrnak szólítottak, rabbi, mester, metsző -sakter- sochet (felső fokozatú vágó és vizsgáló volt, nemcsak baromfit, de szarvasmarhát is vágott.), nagytermetű és hosszú szakállú férfiú volt, akinek tanítványai -bócherei voltak, és a csicsói zsidó gyerekeket hittanra oktatta. Majdnem minden nap - télen is megfürdött a csicsói határban a Hosszúklábi örvényben, egy elkülönített helyen. (Rituális fürdést végezhetett. Ez alapján és öltözékéből ítélve – nagykarimájú sötétzöld bársonykalap, hosszú, sötét kaftán-haszid lehetett). Kertalján-Kertész utcában laktak, ahol az imahelyiségük is volt, külön bejárattal a férfiak és külön a nők számára. A vészkorszakban a csicsói zsidókat 1944 júniusában a nagymegyeri gettóba szállították, majd Komáromba. Az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. Emlékezzünk rájuk: http://csicso-nagy.uw.hu/fo-o-Csicso-NAGY-A/zsido-csaladok.htm

Azt, hogy a csicsói egyházközségek papjaik mellett „oskolamestereket” is tartottak, járandóságukról szóló régi dokumentumok bizonyítják. Egyházadókból, adományokból tartották fenn az iskolájukat. Mivel Csicsó kegyurai római katolikusok voltak, ők a római katolikus iskolát támogatták, tartották fenn szinte teljesen. Mária Terézia uralkodásától, az 1770-es évektől az állam is támogatta az iskolákat. Ez a támogatás inkább csak a katolikusokra vonatkozott, hiszen a Türelmi Rendelet 1781-ben fia II.József intézkedése. A Rendelet csak lassan hozza meg a javulást a protestánsoknak, reformátusoknak. Az I.Csehszlovák köztársaság (1918-1938) idején már minden, az állam által elismert felekezet – így a reformátusok is – iskolája támogatásban részesült.

Az első katolikus iskolát 1750-ben építették mórból. Majd 1844-ben égetett téglából építették újjá. Ez az egyosztályos katolikus iskola, 1889-től fiúiskola, a tanító lakásával a mai kultúrház helyén állt. Itt 3. osztálytól (mások szerint 4.) 8. osztályig tanultak a fiúk. Utolsó tanítójuk Hrotkó Sándor 42 éven át egyedül tanította őket! Tevékenyen részt vett a község életében, tagja volt a Hitelszövetkezetnek, példájával, odafigyelésével nem csak tanítványaira hatott, hanem a falu népére is. A helyi temetőben nyugszik. A kisebb fiúk a zárdába jártak az apácákhoz, a Nepomuki Szent János (páratlan értékű kőszobra az utcai kert dísze) nevét viselő katolikus leányiskolába és óvodába. A zárda épületét Kálnoky Adél grófnő, gróf Waldstein János özvegye, Sabrán hercegné, építtette 1889-ben. Páli Szent Vince Szeretetleányai rend irgalmas nővéreinek volt a zárdája, akiket jellegzetes kalapjuk után fehér kalapos nővéreknek hívtak. Leányiskolát és óvodát működtettek, irányították a „Mária leányokat“, „rózsafüzéres asszonyokat“. Felekezetre való tekintet nélkül ápolták a betegeket, fiatal leányokat tanítottak kézimunkára, háztartástanra. Vezető nővérük Minauf Mária Johanna a csicsói temetőben nyugszik. Az 1930-as évek elején más rendi nővérek vették át helyüket, a Pozsonyi irgalmas nővérek rendje. 1939-es adatok: Igazgató Diósy Mária Veneranda, tanítónő Király Erzsébet Hélia, óvónő Zimmermann Julianna. Az 1950-es évek elején a nővéreknek el kellett hagyniuk Csicsót.

Mi nem katolikusok vagyunk, de édesanyám 1927-1928-ban ide járt óvodába. Minket is megtanított a dalocskára:

„Óvodában szívesen vagyunk, vígan élünk télen, nyáron, egyre mulatunk.

Vígan töltjük mindig az időt, szeret is a kedves nővér, jaj, de mi is Őt!

Aki ezt nem hiszi, jöjjön el ide! Megtanítjuk dalra, táncra, egyre, izibe.

Itt van a szeretet, jókedv otthona. Kiáltsuk, hogy éljen, éljen a jó óvoda!

Éljen az Óvoda!”

kattintsonReformátus iskola. A reformáció elterjedésével falunk nagy többsége áttért az új hitre. Már 1650 előtt templomot és iskolát építettek. 1673-ban az üldöztetés során templomukat lerombolták, iskolájukat megszüntették. A Türelmi Rendelet alapján Zichy István 1784-ben engedélyt adott a református templom építésére. A templom mellett iskolát is építettek. Volt iskola a mai Duna utcában (Gurdony), egy rövid ideig (1923-1929) az Alsó utca, a Felső utca és Árokhát sarkán álló épületben. (Ma kis üzlet és kocsma.) 1929-ben adták át azt az épületet, ami ma is megvan, és most is református iskolának hívják. Már más a funkciója. A református gyülekezet közösségi háza. Kétosztályos épület. Az egyikbe a kisebbek jártak 1-5., a másikba 6-8. osztályig. Egy időben, éppen mikor édesanyám volt iskolás, három csoportban jártak felváltva délelőtt és délután: 1 - 3, 4-5, 6 – 8 osztályosok.

Írhatnék még a gyerekek tudásszomjáról, akik esőben, hóban, fagyban kilométereket gyalogoltak például Kécsről, hogy reggel 8 órára beérjenek az iskolába. Hátukra vetették az összeszíjazott palatáblát a palavesszővel, a tankönyveket. A rendetlenebbje porban húzta maga után. Vagy felsorolhatnám az elhivatott tanítók neveit (Csak páran közülük: Hrotkó Sándor, Gáspár József és fia Sámuel, Kapitány Gyula és felesége. Tóth Mihály, aki 10 év csicsói munkásság után haláláig, több mint 30 évig, a kolozsnémai gyerekeket oktatta). Akiknek minden gyermekre, sőt felnőttre gondjuk volt. Hisz ők tudták: "Egy ember felneveléséhez egy egész falu kell".

Vagy írhatnék arról, milyen szerencsés vagyok, hogy az 1950-es évektől olyan szép épületekben tanulhattunk, mint a zárda (óvoda, 1-2. osztály), a református iskola (3-5. osztály) és a kastély (felső tagozat: 6-9.osztály).

Az új iskolát 1982-ben adták át, és 1983. január 1-én vettek birtokukba a diákok. 2013-ban felújították.

A mai csicsói tanulóknak, tanítóiknak és a többi alkalmazottnak pedig kívánom, hogy az előttük álló tanévet a szépen felújított iskolában kezdhessék. Mindenki örömére és megelégedésére! Szívből kívánom!

Nagy Amália, 2013. augusztus 11.

Állami iskola 1945 után

 1945-ben megszüntették a magyar és az egyházi iskolákat. (A kassai kormányprogram értelmében, melyet 1945. április 5-én fogadtak el, 1945 májusában megszüntették a magyar iskolákat.) Csicsón is csak szlovák iskolát nyitottak. Volt gyerek, aki inkább befejezte az iskolába járást, a többiek szlovák nyelven voltak kénytelenek tanulni. Sőt, az óvodában is csak szlovák – óvónők híján – dadusok, nénik vigyáztak a kisgyermekekre. A kedvesnővéreket visszaszorították. 1950-ben aztán megnyílt a Magyar Nemzeti Iskola, 1953. szeptember 1-jével pedig bevezették a nyolcéves középiskolai rendszert. Az iskola hivatalos neve Csicsói Nyolcéves Középiskola lett. 1959-től pedig Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és kilencosztályos volt. Az 1965/66-os iskolai év különleges volt. A nagy víz levonulása után tartani lehetett attól, hogy nem nyitják meg az iskolát. De aztán a szülők küldöttség gyanánt elmentek Pozsonyba, és októberben mégis megnyílt. Igaz, nem teljes létszámmal, mert nem minden gyermek volt otthon. Erről néhány, akkori felső tagozatost kérdeztem, akik nálam többre emlékeznek. Nová Baňán (Újbányán) nyitottak iskolát az árvízkárosult gyerekeknek azzal a céllal, hogy az 1965/66-os tanév alatt, míg a tanulók távol lesznek, iskolát építenek otthon. Csicsóról a tanulók egy csoportja néhány tanítóval ott kezdte meg és ott is fejezte be az iskolai évet. A legtöbb gyermek és tanító azonban otthon maradt. Néhány hét telt csak el azóta, hogy a családok egyesültek, nem akartak ismét szétszakadni. Kimeszelték és kitakarították a kastélyban a termeket, és néhány osztályt összevonva megkezdődött a tanítás. Majd a zárda és a református iskola rendbetétele után azokat az épületeket is birtokukba vették az óvodások és a kisiskolások. Az otthonmaradásnak az lett az ára, hogy Csicsón csak a nyolcvanas évek elején sikerült új iskolát építeni. 2002-ben Csicsó község önkormányzatának döntése alapján az alapiskola felvette Csicsó szülötte, Gáspár Sámuel1 (1848–1928) csicsói református kántortanító nevét. Így most a neve Csicsói Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda. Az 1945 utáni iskola felső tagozata (a 6. osztálytól) befogadta a füssi és kolozsnémai diákokat is, mert ezekben a falvakban akkortól már csak alsó tagozat működött. Az egyházi iskolák idején csütörtök volt szabadnap. Vasárnap vasárnapi iskolába vagy templomba kellett menni. A második világháború után 6 naposak voltak a munkahetek. Aztán 1966-ban vagy 1967-ben minden második hét szombatja szabad lett, 1968-tól pedig bevezették az ötnapos munkahetet. Mégis sokszor kellett iskolába mennünk az ún. kommunista szombatokon. Írnom kéne a pionírmozgalomról és a kisszikrákról (Magyarországon az utóbbiakat kisdobosnak hívták, a pionírokat pedig úttörőnek), mert Csicsón is meg kellett alakítaniuk a szervezetüket, és az iskola égisze alatt működött. Erről azonban itt már nem szándékozom írni. Vagy írhatnék arról, milyen szerencsés vagyok, hogy az 1950-es évektől olyan szép épületekben tanulhattunk, mint a zárda (óvoda, valamint 1–2. osztály), a református iskola (3–5. osztály) és a kastély (felső tagozat: 6–9. osztály). A kastély középső részét lebontották és egy jól felszerelt, öltözővel ellátott tornatermet építettek a helyébe. Sportrendezvényeken, tornaórán kívül iskolai ünnepségeket, bálokat rendeztek benne. De volt az iskolának sportpályája, jó időben mindig ott tartották a testnevelésórákat, mellette, a Rózsadombon pedig ünnepségeket. A kastély oldalszárnyában műhelyek, raktárhelyiségek voltak. Az új iskolát 1982-ben adták át, és 1983. január 1-én vették birtokukba a diákok. Ebben az új épületben egy ideig helyet kapott a Füssről áthelyezett, szlovák alsó tagozatos iskola is. Majd ennek helyébe a zárdából átköltöztették az óvodát. 2013-ban felújították az épületet. Iskolaigazgatók 1949-től: 1949–1952, Rudinská Valéria (Rudinský Lukáš jegyző felesége) 1952–1957, Molnár János 1957–1963, Lancz József 1963–1983, Fördős Kálmán 1965–1966, Salma Imre, az árvíz után Csicsón maradottaknak, Fördős Kálmán pedig Nová Baňára (Újbányára) ment a felső tagozatos diákok egy részével 1983–1991, Auszten László 1991–1999, Bencsik Irén 1999–2004, Auszten lászló 2004–2014, Szakszon Gyula 2014–, Németh Ildikó Igazgatóhelyettesek: 1955, Mátéffy Miklós 1955–1959, Kissné Vörös Margit 1959–1960, Berényi József 1960–1966, Kissné Vörös Margit 1966–1969, Salma Imre 1969–1990, Wurcel Gábor 1990–1994, Kovács Gyula 1994–2004, Szakszon Gyula 2004–2012, Nagy Lívia* 2012–2015, Németh Ildikó 2015–2016, Szakszon Gyula 2016–, Buglos Bödők Teréz* (Tanítók fája) * – csicsói születésű A teljesség igénye nélkül megemlítek néhány óvodai igazgatónőt, akik évtizedekig ellátták ezt a tisztséget: Ladányi Ilona (Fábik Pálné), Bognár Józsefné Győri Klára, Bödők Gézáné Nagy Judit és jelenkorban, Bödők Katalin. Az iskola pecsétjének lenyomatai 1945-től napjainkig. Írhatnék még a gyerekek tudásszomjáról, akik esőben, hóban, fagyban kilométereket gyalogoltak például Kécsről, hogy reggel 8 órára beérjenek az iskolába. Hátukra vetették az összeszíjazott palatáblát a palavesszővel, a tankönyveket. A rendetlenebbje a porban húzta maga után. Vagy felsorolhatnám az elhivatott tanítók nevét (csak páran közülük: Hrotkó Sándor, Gáspár József és fia Sámuel, Kapitány Gyula és felesége. Tóth Mihály, aki 10 év csicsói munkásság után haláláig, több mint 30 évig a kolozsnémai gyerekeket oktatta). Akiknek minden gyermekre, sőt felnőttre gondjuk volt. Hisz ők tudták: „Egy ember felneveléséhez egy egész falu kell”. Végül hadd emlékezzek meg gyermekkorom iskolakonyhájának szakácsnőjéről. Bereczné Gaál Ilona néni (1920–2000) sokszor mesélte nekünk: 1920-ban hét hónapra született, súlya nem érte el a két kilogrammot sem. Bebugyolálva, cipőskatulyában a sparhelt rédlijének lehajtott ajtajára tették. Úgy melengették. Emlékeznek? Ő volt Ilus néni, a mi szívvel-lélekkel főző, kedves szakácsnénink az iskolában. A felejthetetlen spanyolmadarak, kapormártások és más finomságok készítője. Nyugdíjba vonulása előtt átadta birodalmát Bödők Károlynénak, Irén néninek. Őelőttük az első szakácsnő egy szlovák néni volt, Jurčina Žofia. Az iskola kertjében, a „Micsurin kertben” megtermett a paradicsom, a paprika, az uborka, a sárgarépa stb. A szülők is hoztak zöldséget, gyümölcsöt, tojást otthonról, a földműves szövetkezet is támogatta az iskolát. Tanítás után a gyerekek ehettek a kis ebédlőben – a kastélyban, az akkori iskolában – és jóllakottan mehettek a délutáni szakkörökre. Énekkarra, sportkörre, kézimunkakörre, egyebekre, vagy éppen munkára nevelés keretén belül kapálni, gyomlálni, öntözni az iskola kertjébe, parkjába. Otthon meg édesanyjuk várta őket finom falatokkal. Rég volt. Azóta sok minden változott, jobbra vagy rosszabbra fordult.

Gondolatok a reszlovakizációról, hűségesküről és a szlovák iskoláról

 

 

 

fel a tetejére        vissza a főoldalra