A csicsói tájház képekben

Helyszín:  Csicsó, Felső utca 7.

Átadva: 1984. november 3-án.

Megalapítója: Csicsói Nagy Géza

Nagy Géza emlékezik: Megszólított Gőgh János bácsi, aki az akkor ráhagyott szülői házát ajánlotta fel nekem ezekkel a szavakkal: „Géza, te olyan értős ember vagy, neked adom ezt az öreg házat. Én már úgysem tudok vele mit kezdeni, csak arra kérlek, hetente szellőztesd ki.” Mivel e ház utolsó képviselője volt a faluban a népi építészetnek, kb. 150 éves korával, élve a lehetőséggel, rögtön tájházat kezdtem belőle létrehozni.

Nagy Géza első hívó szavára jöttek az emberek. Elsősorban idősebb emberek nyújtottak gyakorlati segítséget, kétkezi munkájukkal. A lakosok lelkesen felajánlották kincseiket, amivel aztán gazdagon berendezték a házat. Így lett a csicsói tájház a komáromi járásban a martosi után a 2. élő tájház, ahol évente hagyományőrző napokat szerveztek.

Sajnos, azóta kiderült, hogy a tájháznak nincs rendezve a tulajdonviszonya, a tulajdonosok ismeretlenek, így a tájházat sorsára hagyták!

A tájház romos, elhagyatott. Mentsük meg!

                

  

A tájház címe:   Csicsó, Felső utca 7

   

    

 

kattinton rá

Csizmahúzó-Csizmavető

Etetőszék

 

Mázsa vagy mázsáló, kicsit "romos" állapotban és egy teljes (kattintson)

  Idős Szabó Kálmán-papa és Nagy Hajnalka

 Az első hagyományőrző napok az 1980-as években

 Szabó Kálmán-papa (1911-1985) és Nagy Hajnalka

Kontár Gyula (1931-1993) neves felvidéki fotóművész felvétele

Sok-sok  kép a tájházról             

Hagyományok:

 Kenderfeldolgozás,kézimunka, öltözködés a XX.sz. első felében   

Kincskeresők

(Csicsói) Népi ételek, főzés-sütés

Disznóölés

Kosárfonás

     Falusi képtár

 

Helyszín: Csicsó – kastély

Átadva: 1986. október 17.

Az ötletgazda: Csicsói Nagy Géza

1982-ben a helyi alapiskola kiköltözött a kastélyból, így az épület üresen maradt, és a vandalizmus martalékává vált. A rongálást szerettük volna visszaszorítani, újra használatba venni. Az elkövetkező években több alkalommal különféle művészeti táborok szervezésére és megvalósítására adott helyet. Az így összegyűlt anyagból jött létre az egyik torony (a belső sarokban) egy helyiségében az első falusi képtár. Létrehozásában segédkezett a Csicsói Wilhelm Pieck Egységes Földműves Szövetkezet, az ifjúsági szervezet, a helyi Csemadok, valamint a komáromi és a dunaszerdahelyi Osveta – művelődési központ szakemberei.

Miután a kastélyt visszakapta tulajdonosa, a galéria megszűnt.

Képek a kastélyról és a galériáról

 

 

fel a tetejére        vissza a főoldalra