Király József 1897. november 30-án született Zselízen. Csicsón 1928-tól 1948-ig szolgált. Ma is emlékeznek még néhányan Král bácsira, az édesapjára, aki törte a magyart, később fiával együtt Magyarországra került. És édesanyjára, aki Csicsón halt meg, és valószínűleg Zselízen temették el. Király József a nővérekkel együtt irányította a „Mária leányokat“, „rózsafüzéres asszonyokat“, hittanra oktatta a gyerekeket, és a HANZA – HANGYA fogyasztási szövetkezetnek volt elnöke. A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs-egyesületi lapnak 1929. és 1944. között felelős szerkesztője volt, 1938-tól pedig kiadója is. A tanuló ifjúság számára több kis könyvecskét írt. 1939-től az Egyesült Felvidéki Magyar Párt meghívott országgyűlési képviselője lett, kormányfőtanácsos. A csicsóiak, édesanyám, aki református, így emlékeznek, hogy prédikációjában ezekkel a szavakkal szólalt fel a nyilas hatalom ellen: „jön a fekete sereg, és mindent elönt”. Nemcsak a nyilasokra gondolhatott, hanem a szintén fekete egyenruhás SS katonákra is, akik megszállták a falut. 1944. X. 17: a nyilasok letartóztatták, 10 napig Komáromban fogva tartották, majd ismét letartóztatták, „kommunista tevékenység gyanújával”!. A Dachauba tartó menetből szöktették meg. Anyám így mesélt szökéséről: Tanynál a menet mellett megállt egy autó és egy apáca kirántotta őt a sorból, be az autóba, majd továbbhajtottak. Bizonyára, a keretlegények (őrök) ismerősök voltak, és le is fizethették őket, hogy ne vegyék észre az akciót. Győrben Apor püspök rejtegette. 1945 tavaszán hazatért Csicsóra. A magyarüldözés miatt a pozsonyi ferenceseknél húzódott meg. A kolostor elhagyásakor letartóztatták, s a pozsonyszentgyörgyi internálótáborban 5-6 hétig raboskodott. 1948-ban Magyarországra toloncolták. Az 1950-es években Bp-Ferencvárosban kisegítő lelkész volt. Nagy szegénységben hunyt el, 1960. szeptember 5-én. Pomázon temették el. Megérdemelné, hogy tiszteletének a falu, a katolikus hívek, emléktáblával adózzanak.

 Addig is szolgálja ez a szerény írás az Ő emlékezetét.

Nagy Amália, forrás: Magyar Katolikus Lexikon és édesanyám visszaemlékezései.

 

Vöröskeresztes tanfolyam 1944 kastélypark-rózsadomb

Fentről lefelé és balról jobbra:

Ábrahám Jolán, Várady Linus, Balázs Terus, Décsi Kálmánné, Szalay Juliska,Fél Linus, Balázs Lina, Domonkos Klári, Vida Ilus, Tárnok Lenke

Seffer Erzsi, Kósa Erzsi, Bödők Sári, felettük Gaál Margit, Bekéné Mariska, Lakatos Kati,Textor Rózsi, Molnár-Gáspár Mariska, Molnár Mariska, Lengyel Emma, Molnár Annus,Gaál Ilus, Barthalos Jolán, Szép Lina, Fél Mariska(Nagyné), Szabó Lajosné, takarva Décsi Micus, Győri Pálné, Bödők Etus, Bödők Hermina

Három nővér a csicsói zárdából, Kálnoky Sándorné grófné, Király József katolikus esperes-plébános,országgyűlési képviselő kormányfőtanácsos, t.vezető, gróf Kálnoky Sándor és leánya, Rudinszky jegyzőné tanítónő

A Komáromi Klapka György Múzeum a Holokauszt 70. évfordulójára, 2014 október 17-én, „Ezt a hazát tehát elvesztettem …” – a Holokauszt komáromi eseményei címmel kiállítást nyit. Király József sorsát is bemutatja a kiállítás.

 

 

 

Király József esperes plébános és édesapja sírja Pomázon

 

A sírt Istvánné Király Éva a Pomázi Szent István Király Plébánia munkatársa fényképezte le. Levelében ezt írja: Megtaláltam a sírt, készítettem egy kis koszorút a csicsóiak üdvözletével: „Emlékét szeretettel őrzik: Csicsó falu hívei és a régi ismerősök”.  És az imát sem felejtettem el érte. A síron egy nagy fenyőfa van, amit még régen egyik híve ültetett. Ezt Nemesné Marika nénitől tudom, akivel beszélgettem és nagyon meghatódott, hogy megemlékeznek Király Józsefről, aki az ő anyósának testvére volt. Marika néni tervezi a látogatást arrafelé és szívesen találkozna a csicsói hívekkel. Ennyit tudtam most tenni és küldöm szeretettel üdvözletünket Pomázról: Éva

Hálásan köszönjük kedves Éva a képeket, a szép koszorút, az imát, segítségét, közreműködését, a legtöbbet tette, amit lehetett. Biztosan a csicsói hívek is tiszteletüket teszik Király József sírjánál. A kapcsolat már megvan Csicsó (köztem) és a pomázi plébánia között.

 

Nagy Amália, 2014. augusztus 12., Csicsó

 

 Magyar Katolikus Lexikon:

Király József (Született: Zseliz, Bars vm., 1897. nov. 30.-elhunyt: Bp., 1960. szept. 5.): plébános. - 1912-17: az esztergomi bencés gimnázium növendéke, 1921. VII. 17: pappá szentelik. Tallóson káplán, 1922: Magyardiószegen, 1923: Komáromban a kisszeminárium felügyelője és lelki igazgatója, 1927: Dunahidason és Csicsón adminisztrátor, 1928: Csicsón plébános, 1936: esperes-helyettes és tanfelügyelő, 1937: esperes - 1928: a komáromi járási választmány megyei listavezetője, 12 évig a csehszlovák hatóságtól sem államsegélyt, sem kongruát-ellátást nem kapott. 1939-45: az Egyesült Felvidéki Magyar Párt meghívott országgyűlési képviselője. 1944. X. 17: a nyilasok letartóztatták, 10 napig Komáromban fogva tartották, XI. 16: ismét letartóztatták, a Dachauba tartó menetből XII. 29: megszökött. Győrben Apor püspök rejtegette, Rábaszentmihályon ideiglenes lelkész, 1945 tavaszán hazatért Csicsóra. A magyarüldözés miatt a pozsonyi ferenceseknél húzódott meg, a kolostor elhagyásakor letartóztatták, s a pozsonyszentgyörgyi internálótáborban 5-6 hétig raboskodott, 1948. VI. 18: Mo-ra toloncolták. Az 1950-es években Bp-Ferencvárosban kisegítő lelkész. - Munkái: Jézus az én vezérem. Imádságok és énekek a tanuló ifjúság számára. Galánta, 1935. (kiad. 1937) - Gyermekőrség. 1-2. füzet Komárom, 1932-33. - Vezérkvóta az első szentgyónáshoz és szentáldozáshoz készülő gyermekek részére. Uo., 1935. - A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs lapnak 1929. I-1944. X: felelős szerkesztője és (egyedül, 1933. I: Bíró Luciánnal) szerkesztője, 1938. XI. 1-1944. X: kiadója is.