Kulturális életünk

 

A csicsói emberek mindig is művelték magukat. Énekkaraik voltak, színdarabokat tanultak be és adtak elő, könyvtáruk volt. A mai tűzoltószertár helyén volt a községháza, kis könyvtárral, amelynek alapjait Darányi Ignác földművelésügyi miniszternek az 1899-es árvíz utáni ajándéka alapozta meg. Amikor megszűntek az egyházi iskolák, a katolikus fiúiskola helyébe költöztették, de előtte még a mozi és a zárda épületében is voltak könyvek. Ezeken a helyeken Kovács Ferenc tanító úr gondozta őket. Mikor ezt az épületet is lebontották, helyébe kultúrházat építettek. Először csak a nagytermet, utána pedig kétemeletes részét, ennek első emeletén rendezték be a mára több mint 11 000 kötetet számláló, a legtöbb igényt kielégítő könyvtárat. Míg nem készült el a kultúrház, a könyvtárnak a kastély – az akkori iskola – és a földműves szövetkezet irodaháza adott helyet. Az iskolában Nagy Ilonka (unokanővérem, Koczkásné) volt a könyvtáros. Rendezvényeket pedig az iskola tornatermében tartottak. Filmeket is vetített itt Kovács Ferenc tanító úr (1935–1998, fizikát tanított), ő irodalmi műsorokat is tanított be diákoknak. A filmvetítést és az irodalmi műsorok bemutatását még a kultúrházban is folytatta. A kultúrház vezetője az 1970-es évek közepétől Bödők Elemérné Szőcs Éva volt. Tőle az irányítást, a kultúrműsorok szervezését, rendezését Nagy Gézáné Keszegh Szerénke vette át, ő alapította meg diákokkal a Porta színpadot. A Porta színpad a mai napig működik, tagjai cserélődnek, mindig fiatalok alkotják. Mindkettőjük idejében Szüllő Gyuláné Eta néni vezette a könyvtárat, ő volt korábban a mi kedves óvónénink és tanított is. Eta néni gondos és lelkiismeretes könyvtáros volt, az ő idejében jártak legtöbben a könyvtárba. Tevékenysége elismeréséül országos kitüntetést is kapott, Prágában vette át. 1974-ben már a szövetkezet irodaépületében volt könyvtáros, majd 1976-ban, amikor a kultúrházat átadták, akkor az ottani könyvtárat ő rendezte be. Mikor nyugdíjba ment, 1991-ben Nagy Szerénke vette át ezt a feladatot is. Szerénkének Décsiné Futó Márta volt segítségére. Ő ugyan takarítónő volt, de felelősségteljesebb munkát is rá lehetett bízni. Sajnos, mióta Szerénke is nyugdíjba vonult, nincs a kultúrháznak megfelelő vezetése. Androvics Adrianna másfél évig mindenki megelégedésére, kiválóan működtette a művelődési házat, azonban más teendőkre hivatkozva, nehéz döntést meghozva, befejezte tevékenységét. Reméljük, hogy csak ideiglenesen.

A kultúrház a községház (HNB) irányítása alá tartozott és most is oda tartozik, biztosítja az anyagiakat a kulturális tevékenységhez, fizeti az alkalmazottait. Valamikor sok támogatást kaptak a földműves szövetkezettől, hiszen az annak idején jövedelmezően működött, de sokan önkéntes munkát végeztek, mint a már említett tanító úr, Kovács Ferenc vagy Klór Károly, aki rajztanár volt és sok színpadi díszlet az ő kezéből került ki. Olvashatnak tánccsoportokról, Décsi Valéria tanítónő is sokáig vezette őket, de az énekkarok, zenekarok is ingyen szórakoztatták a csicsóiakat. Ezeknek a csoportoknak alkalmuk volt minden évben részt venni – tavaly, 2016-ban az 54. alkalommal – a Csemadok által megrendezett Járási Dal- és Táncünnepélyen, Kolozsnémán. A kultúrház helyet adott a MATESZ (Magyar Területi Színház, most Komáromi Jókai Színház), a Szőttes Néptáncegyüttes, az Ifjú Szívek Táncszínház színvonalas előadásainak és egyéb rendezvényeknek.

 

A filmvetítésnek voltak hagyományai.

Keserű Béla (1891–1962) mozitulajdonos és tűzoltóparancsnok, tevékeny ember volt. A mozi a zárda mellett, a volt jegyzőházban működött. Kisgyermekként még én is láttam benne a Winnetou-filmeket. Anyám lánykorában pedig Csicsón Keserű bácsi mozija mutatta be Budapest után elsőként az új magyar filmeket. Keserű bácsi az 1. világháború idején egy későbbi magyar miniszternek volt tisztiszolgája és barátja. Ő segítette megnyitni és működtetni a mozit.

Nagy Amália, 2017. február 22.

 

A Csicsói Csemadok Alapszervezet megalakulása

 

A szervezet 1950. január 22-én alakult 48 taggal. Az alapszervezet első vezetősége az alábbi összetételű volt. Elnök: Fél Miklós (földműves), alelnök: Magyarics János (földműves), titkár: Németh Ernő (földműves), jegyző: Kósa Gyula (asztalos), pénztáros: Németh András (földműves), ellenőr: Magyarics Ferdinánd (gépkocsivezető) és Kolocsics Károly (földműves). A szervezet első rendezvénye 1950. február 1-jén és 2-án a Fehér tyúk című színdarab előadása volt. A helyi tanító felelősségre vonta a szervezet elnökét, azt állította, hogy nincs engedélye a kultúrház használatára, majd kihívta a kolozsnémai csendőrséget: „…kihallgatták a Csemadok elnökét, Fél Miklóst, vagyoni helyzete iránt érdeklődtek, jegyzőkönyvet vettek fel” – mondta el Nagy László a Csemadok központi titkárságán, 1950. február 7-én.

Az 1950. február 20-i névsor a 48 alapítóval:  Magyarics József, Fél Miklós, Mészáros Erzsébet, Győri István, Németh Béla, Nagy József, Fél Linus, Kollár Dezső, Várady Gizella, Szabó Eszter, Kolocsics Erzsébet, Klánik Pál, Komjáthy József, Németh Ernő, Kollár József, Szabó Lajos, Várady Linus, Magyarics János, Magyarics Ferdinand, Misák Lajos, Livinka Vilmos, Komjáthy Károly, Kolocsics Kálmán, Mező Imre, Benkóczi Sándor, Fél Vince, Nagy Béla, Livinka Margit, Kósa Gyula, Bognár Gyula, Szép Karolina, Nagy Miklós, Németh Ferencz, Gódor János, Kolocsics Viktor, Magyarics Károly, Csóka István, Magyarics Lajos, Kolocsics Terézia, Kolocsics Károly, Szép Dezső, Ecet Mihály, Nagy Benjamin, Németh András, Szalay Erzsébet, Mészáros Dezső, Győri Sándor, Nagy Anna és öt újabb tag, Mészáros Pál, Ott József, Dudás László, Nagy László, Dudás József.

          A Csemadokot Pozsonyban, 1949. március 5-én alapították Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete néven, ebből rövidítették a máig használatos mozaikszót, a Csemadok-ot. A szervezet elnevezését 1968-ban módosították először, kulturális tevékenységét ettől kezdve Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége néven folytatta. Majd 1990-ben Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetségére változtatták. Csehszlovákia szétesése után, 1993-ban elnevezését ismét módosították, ekkor vette fel a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség nevet.

Forrás: a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség internetes honlapja.

             Utána még sokan beléptek az akkori egyesületbe. Fél Miklós után (később kerületi- és járási titkár volt) Győri István (1929–2013, Felső utcai), id. Kustyán József (1924–2004), majd az 1970-es évektől ifj. Fehérváry Sándor volt a Csemadok elnöke. A 2010-es évek elejéig, hosszú ideig Bödők Erika (Horváthné) végezte lelkiismeretesen a vezetői munkát. Az ő idejében sok új tag lépett be a szervezetbe, tanfolyamokat (szabás-varrás, kézimunka, sütés-főzés), kirándulásokat, színházi látogatásokat szervezett. Munkájában Nagy Lívia (1954–2012) tanítónő és Balogh Béla segítették. Balogh Béla tanító ekkor a kultúrház vezetője volt. Utána idős Bödők Károly volt az elnök. Ez idő szerint a községháza képviseli a szervezetet.

       Id. Kustyán József apja, legidősebb Kustyán József (1891–1966, kulcsodi születésű) az 1930-as években tevékenyen részt vett falunk közösségi életében. Önkéntes tűzoltó volt, kórustag, színdarabok betanításában, díszletkészítésben segédkezett stb.

Azóta is, bár akadozva, változó buzgalommal működve, de létezik Csicsón a szövetség. Megalakulásának 55. évfordulójára az alapszervezet felkérésére Nagy Géza kopjafát faragott, és ezt a kultúrház előtt állították fel, 2005-ben. 2007-ben a helyi Csemadok 145 tagot tartott nyilván.

Nagy Amália

 

Cikk az Új Szó napilap egy régi számából, újraszerkesztett változat:

Újult lendülettel

 

A CSEMADOK csicsói helyi szervezete járásunkban az elsők között tartotta meg évzáró taggyűlését. Fehérváry Sándor mérnök, aki már hosszabb ideje a helyi szervezet elnökeként tevékenykedik, egyre jobb eredményekről számolhat be.

Az elmúlt évre tervezett feladataikat szinte hiánytalanul teljesítették. A helyi szervezetnek több mint kétszáz tagja van. Ez több mint 14 százaléka a falu magyar nemzetiségű lakosságának. A CSEMADOK tagjai aktívan kivették részüket a faluszépítési munkákból is. Mintegy nyolcszáz órát teljesítettek társadalmi munkában. Jól dolgoztak a népművészeti csoportok is. A 15 tagú női énekkar sikeresen szerepelt különféle rendezvényeken. A „Tavaszi szél” járási versenyén túljutva sikeresen helytálltak az országos elődöntőben is. A 8 tagú citeraegyüttes is egyre többet hallat magáról. Hetenként rendszeresen próbálnak, valamennyi helyi rendezvényen sikeresen szerepelnek. A citerások között egy nő is van, Szabó Júlia, aki nemcsak citerázik, hanem szépen énekel is. Kellemes perceket szereztek a kolozsnémai szociális otthon lakóinak is.

Minden remény megvan rá, hogy a 22 tagú tánccsoportnál az idén sikerül megoldani a problémákat és rendszeres munkával elérik kitűzött céljukat. A több mint négymillió korona értéket képviselő művelődési otthonban a községi könyvtár is megfelelő helyet kapott. Az évzárón jelen volt Szüllő Gyuláné, a könyvtár vezetője, aki elmondotta, hogy a CSEMADOK helyi szervezete az elmúlt évben író-olvasó találkozót rendezett Ordódy Katalin írónővel A helyi könyvtár 3500 kötetes. Évente mintegy 10–12 ezer könyvet olvasnak a csicsóiak. Ez a szám önmagáért beszél. Tavaly a községi könyvtár miniszteri kitüntetést kapott. Erre méltán büszkék lehetnek a község lakói. Elmondták továbbá azt is, hogy az író-olvasó találkozóknak hagyománya van a faluban.

A helyi párt- és állami szervek képviseletében az évzárón jelen volt Szüllő Gyula, a községi pártszervezet elnöke, Kósa Gyula hnb-elnök, Kiss Nándor mérnök a szövetkezet képviseletében. Mindannyian elismeréssel nyilatkoztak a helyi szervezet munkájáról. A helyi nemzeti bizottság immár harmadik esztendeje évi ötezer koronával segíti a szervezet tevékenységét. Az elkövetkező időszakra is megígérték a támogatást a szövetkezet részéről is. A CSEMADOK tagjai nagyra értékelik ezt a segítséget, és azzal igyekeznek viszonozni, hogy járásunk kulturális munkájának élvonalába tartoznak.

Néhány éve rendszeresen részt veszek a CSEMADOK csicsói helyi szervezetének évzáróján. Örömmel tapasztalom, hogy az iskola pionírjai mindig jelen vannak kultúrműsorukkal az évzárón. Az utánpótlás is hallatja hangját. De a falu fejlődése is egyre szembetűnőbb. A választási program keretében mintegy hatmillió korona értéket hoztak létre, ravatalozót, üzletközpontot, óvodát építettek, portalanították az utakat a „Z” akció keretében. Most épül 25 millió korona beruházással az új iskola, a tervek szerint 1980-ra fejezik be. Amint látjuk, megvan a lehetőség arra, hogy nemcsak kulturális téren, de a társadalmi munka szakaszán is új lendülettel fogjanak munkához a helyi szervezet tagjai és a falu lakói. Közösen váltják valóra a szép jelszót: Szocialista módon élni és dolgozni.

Kurucz Nándorné

-        Akcia Z” -  zveľaďovať – fejleszteni. A települések lakosai többé-kevésbé önkéntesen segítettek olyan munkáknál, építkezéseken, amelyekkel környezetüket fejlesztették.

 

Szlovák–magyar együttélés Csicsón

 

Csaknem 60 évvel ezelőtt, amikor az alapiskolából kiálltunk, ifjúsági csoportot alapítottunk. Úgy nevezték, ČSM – Československý svaz mládeže – Csehszlovák ifjúsági szövetség. Tánccsoportot, színjátszó csoportot alakítottunk! Ifjúsági szervezetünk elnöke Győri István (1927–2012, Felső utcai) volt. Ő szervezte a műsorokat. Nagyon lelkes vezető, szervező volt. Tavasszal majálist rendeztünk, daloltunk, táncoltunk a kastélyparkban a rózsadombon. Nyáron aratóünnepséget tartottunk. Az aratókoszorút végigvittük a falun, dalolva, táncolva. Este meg aratóbál volt, az egész falu mulatott. Aztán télen színdarabokat tanultunk, ezeket Mátéffy Miklós tanító úr és Sárközi Ilonka tanító néni tanította be. A próbák a moziteremben voltak. (Keserű bácsi mozija a zárda mellett volt. Már nincs meg.) Bizony olykor hazulról hoztuk a fát a kályhába, olyan nagy hidegek voltak. A falunak nem volt pénze szénre, de mi lelkesen tanultuk a színdarabokat a falu lakosainak örömére. Két-három színdarabot játszottunk minden télen. A kellékeket a faluban szedtük össze a régi ládafiából. A kulisszákat, hátteret Klór Károly és Mátéffy tanító úr festette. Nagyon szépek voltak! Minden alkalommal telt háznak játszottunk! A táncokat Sárközi tanító néni tanította be, és hozzá a dalokat is. Táncainkba, dalainkba mindig bekapcsolódtak a háború után ideköltöztetett szlovák családok gyermekei is. Minden ünnepi eseményen részt vettek, daloltak, táncoltak velünk. Vasárnaponként együtt táncoltunk a kocsmaudvaron, ott jöttünk össze (nagykocsma a Felső utcában). Volt egy rozoga gramofonunk, tudtunk venni egy-két üveg piros vagy sárga krakedlit (málna üdítőital) és végig daloltuk, táncoltuk a délutánt. Daloltunk magyarul, szlovákul. Bármilyen ünnepi fellépésünk volt, jöttek a szlovák lányok. Nem kellett hívnunk őket. Sajnáltuk, amikor elmentek Csicsóról.

Leírom a lányok nevét, akiket azóta sem láttam, hogy visszatértek szülőföldjükre. Pedig nagyon szeretném megkérni őket, hogy mondják el, így éltünk együtt 1954–55-ben Csicsón, magyarok, szlovákok! A kedves leányok nevei: Mydliar Irena, Mydliar Božena, Črep Irena és egy fiú, Veselovský Lojzo. Üdvözöljük őket Csicsóról, szép közös emlékeink voltak! Az itt maradt szlovákokkal pedig azóta is megértésben élünk együtt!

Szalai Mária, Csicsó, 2011. december

 

Cserkészek Csicsón

 

Csicsón nem volt hagyománya a cserkészetnek, bár a falu határában szoktak cserkészcsapatok táborozni, például a megyeri csapat. A futballról szóló írásban azt is olvashatjuk, hogy a csicsói focista gyerekek sokat tanultak a falunkban évente táborozó budapesti cserkészektől.

Sztyahula László szolgálati ideje alatt 1999. június 19-én megalakult az 59. számú, Gróf Kálnoky Sándor Cserkészcsapat, együttesen 22 csicsói és füssi taggal. A csapatparancsnok Bozsaky Tamás füssi lakos volt. Cserkészrendezvényeiket átalában a balonyi, csallóközcsütörtöki, csenkei és nagymegyeri csapatokkal közösen szervezték. Sztyahula László plébános úr távozása után sajnos ez a szép mozgalom elsorvadt. Bozsaky Tamás azonban továbbra is tevékenykedik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség ellenőrző bizottságában.  (N.A)

A csicsói 59. számú Gróf Kálnoky Sándor Cserkészcsapat története

 

A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 59. számú, Gróf Kálnoky Sándor Cserkészcsapata 1999 júniusában alakult meg hivatalosan Csicsón. Ekkor taglétszáma 20 feletti volt, a tagok 2 őrsben tevékenykedtek. A tagok között csicsói és füssi gyerekek és fiatal vezetők egyaránt voltak. A csapat parancsnoka Bozsaky Tamás volt.

A hivatalos csapatavatás előtt, már 1994-től rendszeresen részt vettek a gyerekek, fiatalok a cserkészmunkában. A balonyi csapat karolt fel bennünket és az ő segítségükkel jutottunk el az önálló csapat megalakulásáig.

A cserkészet fő feladata a gyerekek (főleg a 10–14 éves korosztály) valláserkölcsi alapokon nyugvó nevelése, felkészítése az életre. Ez a fajta nevelés folyt csapatunkban is. Heti rendszerességgel találkoztunk és játékos formában, de megtervezett munkarend alapján folytak a foglalkozások. Ezek a találkozások kezdetben a csicsói református egyházközség épületében zajlottak, majd később Csicsó község biztosított számunkra helyiségeket.

Cserkészeink aktívan bekapcsolódtak a község életébe. A történelmi megemlékezéseken, falunapokon díszőrséget álltunk, illetve koszorúztunk. Több rövid hétvégi kirándulást is szerveztünk, ezeken más csapatokkal együtt vettünk részt. A csapat működése során nyaranta rendszeresen táborozott. 2000-ben és 2005-ben pedig részt vettünk a Szövetségi Nagytáborokban, Ipolynyéken.

A csapat tevékenysége 2005 után ért véget. A vezetői akkorra felnőtté váltak és részben elköltöztek a községekből. Ha lenne olyan fiatal, aki el tudja vállalni egy csapat vezetését, a régi tagok örömmel segítenek azt újraindítani.

Bozsaky Tamás, Füss