A Komáromi Klapka György Múzeum a Holokauszt 70. évfordulójára, 2014 október 17-én,

 „Ezt a hazát tehát elvesztettem …” – a Holokauszt komáromi eseményei címmel kiállítást nyitott

Képek a kiállításról

Nagy Amália (1959, Csicsó) Csicsón lakik, ahol rendszeresen ír a Csicsói Hírmondó című helyi lapba. Édesanyja, Nagyné Bödők Terézia (Csicsó, 1924 – Csicsó, 2013) visszaemlékezései alapján beszél Király József csicsói lelkészről. Az életrajzi adatokat a Magyar Katolikus Lexikonból egészítettük ki.

„Király József 1897-ben született Zselízen. Csicsón 1928-tól 1948-ig szolgált. Ma is emlékeznek még néhányan Král bácsira, az édesapjára, aki törte a magyart, később fiával együtt Magyarországra került. És édesanyjára, aki Csicsón halt meg, és valószínűleg Zselízen temették el.

Király József a nővérekkel együtt irányította a „Mária leányokat“, „rózsafüzéres asszonyokat“, hittanra oktatta a gyerekeket, és a HANZA – HANGYA fogyasztási szövetkezetnek volt az elnöke. A komáromi Szűz Mária Új Virágos Kertje c. kongregációs-egyesületi lapnak 1929. és 1944. között felelős szerkesztője volt, 1938-tól pedig kiadója is. A tanuló ifjúság számára több kis könyvecskét írt. 1939-től az Egyesült Felvidéki Magyar Párt meghívott országgyűlési képviselője lett, aki a kormányfőtanácsos kitüntető címet is elnyerte.

Nagyné BödőkTerézia

A csicsóiak, így édesanyám is, aki református volt, úgy emlékeznek, hogy prédikációjában ezekkel a szavakkal szólalt fel a nyilas hatalom ellen: „jön a fekete sereg, és mindent elönt”. Nemcsak a nyilasokra gondolhatott, hanem a szintén fekete egyenruhás SS katonákra is, akik megszállták a falut. 1944. október 17-én a nyilasok letartóztatták, 10 napig Komáromban fogva tartották, majd ismét letartóztatták, „kommunista tevékenység gyanújával”! A Dachauba tartó menetből szöktették meg. Anyám így mesélt szökéséről: Tanynál a menet mellett megállt egy autó és egy apáca kirántotta őt a sorból, be az autóba, majd továbbhajtottak. Bizonyára, a keretlegények (őrök) ismerősök voltak, és le is fizethették őket, hogy ne vegyék észre az akciót.

Győrben Apor püspök rejtegette. 1945 tavaszán hazatért Csicsóra. A magyarüldözés miatt a pozsonyi ferenceseknél húzódott meg. A kolostor elhagyásakor letartóztatták, s a pozsonyszentgyörgyi internálótáborban 5-6 hétig raboskodott. 1948-ban Magyarországra toloncolták. Az 1950-es években Budapest-Ferencvárosban kisegítő lelkész volt. Nagy szegénységben hunyt el, 1960. szeptember 5-én. Pomázon temették el. Megérdemelné, hogy tiszteletének a falu, a katolikus hívek, emléktáblával adózzanak.

 

 

 

Vöröskeresztes tanfolyam 1944-ben a csicsói kastélyparkban.

Az első sorban ülnek: három nővér a csicsói zárdából, Kálnoky Sándorné grófné, Király József katolikus esperes-plébános, országgyűlési képviselő kormányfőtanácsos, tanfolyam vezetőnő (nem tudjuk a nevét), gróf Kálnoky Sándor és leánya, Rudinszky jegyzőné tanítónő.

 

Néhány szóban szeretnék megemlékezni a csicsói zsidó emberekről is. A vészkorszakban a csicsói zsidókat, 1944 júniusában a nagymegyeri gettóba szállították, majd Komáromba, a Monostori erődbe. Az auschwitzi haláltáborban pusztultak el. Perl Sámuel rabbiról már volt szó. Spielman Sándornak az Alsó utcában volt kis üzlete és kocsmája. Ő és felesége már korábban meghaltak, de leányukat, Margitot Érsekújvárból vitték el, ahova férjhez ment. Fleischmannék a Gurdonyon laktak, a mai Duna utcában, ahol kis boltjuk, jégvermük és kocsmájuk volt, továbbá mészárszékük a Felső utcán és gabonaátvevőjük Újcsicsón (ma Petőfi utca). Fleischmann Adolf és felesége, Neuhauser Irén, lányai Ilus, Frida, Hermina és fiuk Zsiga volt. Zsiga és Hermina túlélők. Özvegy Weiszberger Lipótné született Lusztig k a Felső utcában volt házuk és kocsmájuk. Lányai, Éva és Klári közül az 1924-ben született Klári élte túl a Holokausztot, jelenleg Izraelben él, Deutsch nevű volt nemesócsai lakoshoz ment férjhez. A Holokauszt áldozata lett bátyja, Lusztig Móric agglegény, aki özvegy húgát segítette. Özv. Raáb Lajosné Lusztig Ernesztinának a Rábköz utcában (ma Öreg utca) volt kis boltja, kocsmája. Özv. Raáb Lajosnénak négy gyermeke volt. Sári nevű lányával és annak férjével, Braun Árminnal együtt hurcolták el és egyikük sem tért vissza. Aranka nevű lánya Csallóközaranyosra ment férjhez a csicsói származású Fél Lajos molnárhoz. Túlélő, otthon bújtatták. Halála után fia és férje Kanadába kerültek. Lajos és Bella nevű gyermekei sorsáról semmit sem tudunk. Sörös Jánosné született Wurmfeld Bözsi túlélő, férje után áttért a katolikus hitre. A temető katolikus részében vannak eltemetve.

A csicsói temető három részre oszlik: református, katolikus és zsidó  temetőre. A zsidó temető a köztemető délnyugati sarkában található. Csicsó Község 1993-ban az I. és II. világháború áldozatai emlékére emlékművet emeltetett. A bronz dombormű Nagy János szobrászművész alkotása, az alábbi táblákon pedig a 2. világháborús áldozatok nevei találhatók.

Külön emlékmű nincs a Holokauszt áldozatairól, de ezen a temetőben található közös emlékművön az ismert nevek mind szerepelnek.”