A kastély - képek

A Felső utcát mintegy megkoronázza a kastély. A reneszánsz kastély alapjait valószínűleg még 1630 táján  rakta le Zichy Pál, azonban csak 1659-ben fejezte be a felépítését I. Zichy István gróf, amikor a király­tól engedélyt kapott arra, hogy Csicsón várat építhessen. Erődítmény típusú kastély épült fel, várfallal és négy négyzet alakú sarokbástyával, bezárva így a sza­bályos négyzet alakú díszudvart. A várfalak mellett három oldalról gazdasági épületek sorakoztak. Az udvar közepén emeletes palotaépület állt négyszintes megfigyelőtoronnyal és egy sarki nyolcszögű, hagymatetős toronnyal – ezeket árkádos folyosó kötötte össze. A földszinten raktárhelyiségek, az emeleten pedig lakóhelyiségek voltak. 1764-ben a kastélyt árvíz rongálta meg, később pedig tűzvész is. 1776-ban úgy alakították át az épületet, hogy a belső palotát és a várfal déli részét lebontották, s így keletkezett a díszudvar. A volt erőd nyugati része és a gazdasági épületek fölé emeletet építettek, itt voltak az uraságok lakóhelyiségei. Átalakították a kastély másik két földszintes szárnyát is, s az épület minden homlokzatát egységesen késő barokk stílusúra formálták át. V. Zichy István (1754–1841), a nemzetség csicsói ágának megalapítója úgy határozott, hogy itt telepszik le. Az épületet a 19. század elején klasszicista stílusban alakította át. Fiával, VII. Zichy Istvánnal a nemzetségnek ez az ága fiágon kihalt, s az ő leánya, Teréz férjhez ment gróf Waldstein-Wartenberg Jánoshoz (1809–1876), az épület talán leghíresebb lakójához. A kastély és a kastély körüli park a falu dísze. A kastély előtti kastélytóból vezet a Csörgéd-patak a Sóhajok hídjával és a Zengő híddal. A parkban három mesterséges domb van: Rózsadomb – ünnepségek színhelye, Mennyország, Pokol. A remészi erdő szélén vezetett a gesztenyefasorral szegélyzett Grófi út. Az iskola helyén, az ún. belső majorban a gróf lóistállója állt, nagyúri, tornyos lovardával. Az 1950-es évektől az új telep létrehozásáig a földműves szövetkezet használta. A kastély 1950-től 1983-ig alapiskolaként szolgált.

Jelenlegi formájában kétszintes, három szárnyból álló, nyugatról nyitott kastélyépület. A szárnyak díszudvart fognak közre. Ezt a kialakítását két 19. századi átépítés során nyerte el. Az első csicsói kastély alapjait 1630 után rakhatták le, ekkor vette ugyanis Zichy Pál bérbe a komáromi váruradalom hét települését. A reneszánsz várkastélyt I. Zichy István építtette fel, az épületről Bél Mátyás is leírást adott. 1764-ben árvíz rongálta meg a kastélyt, majd leégett, ezért 1766 és 1776 között barokk stílusban új kastélyt építettek, úgy, hogy a reneszánsz központi épületet lebontották, s az egykori várfal mellett húzódó gazdasági épületekből alakították ki a négyszögletű, zárt belső udvaros kastély szárnyait. A következő - klasszicista - átalakításra a 19. század elején került sor, ekkor nyugati szárnyát lebontották, megnyitva a díszudvart. A 19. század végén romantikus, neobarokk stílusban újították fel ismét az épületet.