Csicsó jelképei

Falunk jelképei képekben(kattintson ide, az albumhoz)

A címer, a pecsét és a zászló alkotja a község három alapjelképét. Kialakításukra egyedi címertani (heraldikai), zászlótani (vexillológiai) és pecséttani (vagy szfragisztikai, szigillográfiai) törvények, szabályok és szokások vonatkoznak. Csicsó jelképeit PhDr. Vrtel Ladislav akadémikus dolgozta fel – ERB OBCE ČÍČOV (Heraldická štúdia), Bratislava február 2008 – Csicsó címere című heraldikai tanulmányában. Ez a szlovákul írt tanulmány szolgál alapjául ennek a leírásnak.

Községünknek 2008-ban a Heraldikai Bizottság ezeket a jelképeket javasolta és fogadta el, amiket 2008. március 26-án regisztráltak:

A címer általában pajzson viselt, meghatározott szabályok szerint megszerkesztett, színes jelvény, melyet egy család, intézmény vagy testület a saját maga azonosítására örökletes, állandó jelleggel használ.

Csicsó község történelmi szimbólumát állítólag (szlovák heraldikai kutatások szerint) az 1773-ból származó pecsétlenyomat alapján ismerjük, amelyen CSICSO.FALUNAK.PECSETI körfelirat olvasható. Az egyes szavakat kis rózsaszerű virágok választják el. A pecsétmező közepén gabonakéve, a két oldalán ekevas és csoroszlya látható. (A csoroszlya vagy kés, hosszúvas, az ekevas elé szerelt, cserélhető acél vágóél. Feladata, hogy a fordítás előtt élével a talajt a barázda teljes mélységében felhasítsa, ezáltal a szántáshoz szükséges vonóerőigényt csökkentse, az ekét vezesse, egyenesben tartását, és irányítását megkönnyítse – Wikipédia.) Ezek a szimbólumok a település mezőgazdasági jellegét tükrözik. Az ekevas gyakori, nagyon szép jelkép címereken. A Bibliában olvashatunk az Úr eljöveteléről Ésaiás-Izajás könyvében, az ekevasról mint a béke örök jelképéről: „4Ő tart majd ítéletet a nemzetek között, és igazságot szolgáltat számtalan népnek. Ők meg ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést. 5Jákob háza, gyertek, járjunk az Úr világosságában!” (Iz. 2, 4–5, Szent István Társulati Biblia, 2013-as kiadás).(Egy másik pecsétnyomat hasonló szimbólumokat tartalmaz „CSICZO” körfelirattal.)

Csicsó címerének megalkotásakor, mivel az ekevas gyakori szimbólum, fontos szerepet kaptak a virágok. Ezekkel a kis virágokkal címerünk egyedivé vált. (Némely kutató szerint a Csicsó név török, csicsak-çiçek, virág jelentésű szóból ered  (Wikipédia). Ezt az elméletet az is alátámaszthatja, hogy Komárom környékére Árpád fejedelem korában kabar törzsek telepedtek le. A kabarok, török elnevezés, a kaukázusi kazároktól szakadtak el, és csatlakoztak a magyar törzsekhez, ahogy török eredetű törzsek is – Dr. Henkey Gyula (1920–2010) professzor, antropológus etnikai, embertani vizsgálatait 1956-tól végezte a Kárpát-medencében. 1994-ben, az akkori csicsói polgármester, Magyarics Vince kérésére felmérte Csicsó és a környező falvak népét. Vizsgálatainak eredményében olvashatjuk – Nagy Amália.)

Tehát a címer leírása: alul kerekített piros pajzson, fent közepén arany gabonakéve, lejjebb két oldalán ezüst csoroszlyával és ekevassal körbevéve. Az ekevason és csoroszlyán egy-egy arany közepű piros szirmú és zöld kelyhű rózsa látható.  Alattuk középen arany közepű ezüst szirmú és zöld kelyhű rózsa van. Az aranyat sárgával, az ezüstöt fehérrel válthatjuk fel.

A pecsét (latinul signum, sigillum, görögül szfragisz), kemény nyomóra alkalmazott ábrázolásnak képlékeny anyagra átvitt lenyomata. A magyar nyelvben a pecsét szó a pecsétnyomó megnevezésére is szolgál, de a tudomány csak a lenyomatot érti rajta. Tehát a pecsét voltaképpen egy bevésett jelnek, képnek, névnek stb. lenyomata, mely eredetileg arra szolgált, hogy egy oklevél bizonyító erőt, hitelességet nyerjen.

Csicsó község pecsétje kerek, középen a község címerpajzsa látható, körirata pedig csak szlovák nyelven van: OBEC ČÍČOV (vagyis CSICSÓ KÖZSÉG). Ez olvasható felül, alul négy-négy ötágú csillag között az egyes számjegy olvasható, az első számú pecsétnél, a javasolt alakban. A használatban levő pecséteken három-három ötágú csillag van, középen pedig a pecsét példányszáma. A pecsét átmérője 35 mm, ami összhangban van a pecsétek és községi jelképek használatára vonatkozó helyi szokásokkal és előírásokkal. Ezenkívül van a községnek kétnyelvű pecsétje, szlovák és magyar felirattal, ahol a csillagokat és a számot a magyar felirat váltja fel: CSICSÓ KÖZSÉG.

 A zászló rúdra rögzített, meghatározott színezésű, illetve mintájú vászondarab, mely árbócon (keresztrudas zászló) vagy rúdon leng, a rúdra van rögzítve. A lobogó viszont nincs mereven rögzítve, csak a sarkainál van kikötve. A zászlót közvetlenül a zászlórúdra erősítik, ellenben a lobogó nem kap merev rögzítést, hanem zsineggel vagy kötéllel vonják fel a zászlórúd végéig, majd használat után leeresztik. A zászló alakja általában téglalap, de előfordulnak más formák is. Eredeti rendeltetése katonai volt, a csapatok azonosítására és vezénylésére használták, és különböző területeken ma is használnak zászlókat jeladásra (hajózás, vasút stb.).

A következő leírásnál a szlovák meghatározás szerint különbséget teszünk zászló és lobogó között annyiban is, hogy a szlovák vlajka szót lobogónak fordítjuk. A „vlajka” meghatározás azonban nemcsak lobogót jelent, hanem pontos szabályoknak megfelelő egyedi jelképet. A „zástava” meghatározást pedig zászlónak nevezzük. Ilyen megkülönböztetés a magyarban nincs. Ott csak a fent leírt különbséget jelölik ezek a fogalmak.

Csicsó falu lobogója 7 részre van felosztva színek szerint a következőképp: piros 2/9-ed, zöld 1/9-ed, fehér 1/9-ed, sárga 1/9-ed, fehér 1/9-ed, zöld 1/9-ed és végül megint piros 2/9-ed.  A lobogó alakja téglalap, aránya 2:3. Három csücsökben végződik, vagyis két bevágással. Az első és harmadik rész piros színű, a középső zöld, fehér, sárga, fehér, zöld sávos.

A község zászlója hasonló a lobogóhoz, de méretében nincs szabályozva. Van rövid zászló, ahol a hosszabb oldal van a rúdra erősítve, és van a függő zászló, ami a rövidebb oldalán van erősítve a rúdhoz és lefelé lóg. A címeres zászló nagyjából négyzet alakú, méretaránya a címer méretarányainak felel meg, ami kitölti az egész zászlót. Ezeken kívül van még a nagy, függő, kombinált zászló. Felső részén a címer van, alsó részét pedig a falu sávos zászlója alkotja.

Csicsó község polgármesteri lobogója a község többi jelképe között különleges helyet foglal el. A polgármester lobogója hivatalának egyik jelvénye.  A címeres zászlóhoz hasonlít, azonban szegéllyel egészül ki a község színeiben. Abban is különbözik, hogy míg a címeres zászló számos példányban készülhet, a polgármesteri lobogóból rendszerint csak egy van, valamint jobb minőségű technikával készül.

Ezek a zászlók, az állami zászlóval és az EU-s zászlóval alkotják falunk zászlódíszét.

1990-es évektől 2008-ig községünk más címert használt, amit a Heraldikai Bizottság nem fogadott el. Ez a címer van vésve a „Magyarnak maradni” emlékmű kőtáblájára. Ennek a címernek a leírását is közöljük:

Hasított pajzs. A jobboldali kék mezőben ezüst vagy fehér daru áll, követ tartva felemelt lábával a pajzsláb zöld hármas halmán. A baloldali vörös mezőben egyfarkú arany vagy sárga oroszlán szintén a zöld hármas halmon állva jobbjával a pajzsfőn levő ezüst-fehér liliomra mutat. Mindkét címerállat nemcsak a csicsói, de nagyon sok csallóközi családnak is a címerében szerepel. A követ tartó daru a Csicsó község határában levő természetvédelmi területre utal. Pecsét is tartozott hozzá.

Köszönjük polgármester úrnak, Földes Csaba mérnöknek, hogy rendelkezésünkre bocsátotta falunk jelképeinek leírását és Némethné Nagy Andreának, hogy lefényképezte a jelképeket és átadta nekünk.

Nagy Amália, 2016. július 12.