A Kucsera család – csicsói gátőrök

 

Szalai Mihályné Kucsera Mária, Mariska nénire még sokan emlékezünk. Korán özvegy maradt egy kisfiúval és egy kisleánnyal, férjét az első világháborúban vesztette el. Mariska néni volt a falu trafikosa. Leánya Prágába ment férjhez, fia pedig 18 évesen a Dunába fulladt, így idős korára egyedül maradt. A Kucsera családról szóló első történetnek ő a szereplője.

Mariska nénit egy reggel a gondviselője halva találta. Költögette, de nem tudta életre kelteni. Kezébe adta hát az imakönyvét meg az olvasóját, aztán átment a szomszédba segítségért, hogy felöltöztessék és azután hívják az orvost. Mire visszamentek, Mariska néni ült az ágyban, imakönyve, rózsafüzére a helyére téve az éjjeliszekrényen. "Lina, në sérebórájj! (Ez  volt a szavajárása.) Süsd a palacsintát!" Lina néni (dohányos Nagy Lajosné) megsütötte a palacsintát. Mariska néni jó étvággyal megette, aztán meghalt. De már nem támadott föl, szegény!  

Ezen a képen Mariska néni középen áll, sarlóval a kezében, idős korában is tettre készen.

 

Felső sor balról:  x, Ábrahám Antalné Mészáros Katalin, Décsi Lajosné Décsi Eszter, Mikusné Szalisznyó Izabella, Szabó Lajos, Katona Kálmán, Czitáné Pinke Etelka, Szalainé Kucsera Mária trafikos néni, x, Tokarikné Kopsa Margit, Vida Lajos (Vida tói), Molnárné Ádám Terézia, Csókáné Szalai Katalin, id. Szabó Lajosné Érsek Margit, Csémyné Vida Jolán (V.L. nővére, Tany), Kollár Gézáné Mészáros Hermina, Szalisznyóné Rehoregh Mária

Alsó sor balról, ülnek: Szikonya Józsefné Komjáthy Magdolna (?), Décsi Kálmánné Décsi Karolina, Baross Istvánné Bölcskey Jusztina, Ferenczyné Szabó Eszter, Tallósi Béláné Margit, Baross Sándorné Németh Eszter, Öllősné Németh Ida.

Mariska néni édesapját és nagyapját is Kucsera Károlynak hívták.1 Mindketten gátőrök voltak.

Mariska néni édesapja volt az csicsói gátőr - kinek az 1899-es árvíz idején, amikor a Szakajtás keletkezett, az árvédekezésnél kifejtett buzgó és kötelességtudó működéséért a miniszter elismerését fejezte ki - megfelelő pénzbeli jutalmat utalványozott.

Ennek a Kucsera Károlynak a nővére, Mariska néni nagynénje pedig Kucsera Margit volt.

Magyarországon a XIX. század közepétől gyártanak szalámit. Olaszoktól tanulták a szalámi gyártás titkait. A XX. század elején, a budapesti, Pick szalámigyárban (a Hertz gyárral szerződésben állt) tanította a magyar munkásokat többek között az olasz Lion Viktor. Prágába is elvetődött, itt ismerkedett meg a csicsói Kucsera Margittal, aki egy prágai szalámi gyárosnál volt szobaleány. Hamarosan házasságot kötöttek. (kattintson ide, a házaspárt ábrázoló olajfestmény képéhez) Nem ismerték jól egymás nyelvét, így tolmács segített a házasságkötésnél. Mikor már nem volt szükség az olasz betanító munkásokra, Csicsóra költöztek. A Szakajtás mellé telepedtek le, ahol szőlőtermesztéssel foglalkoztak.  Itt éltek jó módban egy még ma is álló tornácos, palatetős házban. (Lásd a képen) Gyermekük nem született. Lion Viktor 82 éves korában halt meg 1945-ben.

  Csicsón vannak eltemetve (sírkövük a képen látható) a katolikus temető bal oldalán (befelé nézve), középtájon. Ezért hívják újabban, kb. az 1980-as évektől a csicsói holtágat, a Szakajtást Lion tónak.

Az idősebbik – a nagyapa – Kucsera Károly nővérének, Pusztainé Kucsera Máriának a veje – Ilona nevű leányának a férje – Czita József szintén gátőr volt Csicsón. Czita Józsefnek és Pusztai Ilonának 4 gyermeke élte meg a felnőttkort. Fiuk, Czita Alajos a szövetkezetben traktoros volt, jellegzetes alakjára ma is sokan emlékeznek. Ida néni és Lujzi bácsi korán félárvák maradtak, mikor édesanyjuk váratlanul elhunyt. Ekkor már a két legidősebb lány férjnél voltak. Gizella férje Szakál Károly és Ilona férje Décsi László (kattintson Décsi László első világháborús emlékéhez) apósuk után a gátőri hivatást választották. Gátőrök lettek az Alsó-Csallóközben a Duna más-más szakaszán, Nagykeszin és Gútán. Décsi Lászlónak és Czita Ilonának, mint ezt már mi is tudhatjuk, két gyermeke született. Terike tanító néni – a mi idősebbek – kémia tanára, aki a kémia mellett a lányokat kézimunkázni is tanította. Fiuk, Décsi László mérnök, az 1965-ös nagy árvíz idején a Dunai Ármentesítő Vállalat komáromi részlegének volt igazgatóhelyettese, az árvíz alatti védelem egyik fő irányítója. Ebből a vállalatból vonult nyugdíjba, mint a vállalat igazgatója. Így zárul be a család története Kucsera Károly dédapától – dédnagybácsitól kezdve, Décsi László mérnök dédunokáig.

A Kucsera család kivonatos családfája:

A Kucsera család teljes családfáját itt nézheti meg.  Nagy Amália, 2016. február

Adatközlők: Nagyné Bödők Terézia (1924-2013), Bödőkné Czita Ida (1917-2008), Koreňné Bödők Margit, Bořicky Jaroslav mérnök

Gátőrök Csicsón

 

1.              Kucsera Mihály – 1899 szeptemberében volt Csicsón gátőr, aki felső utasításra átvágta a gátat. (Ekkor keletkezett a Szakajtás, mai nevén Lion tó) Pista bácsi elmondása szerint, amikor már jól folyott a víz, elment onnét, el is tűnt Csicsóról, Győrbe ment, nem is jött vissza. Lánya Szalai Mihályné Csicsón van eltemetve.1

2.              1899 – kinevezték Kucsera Károlyt, aki az akkori Komáromi Vármegye szakaszmérnöke volt.

3.              Őt követte Lion, aki szalámi készítő volt.2

4.              Czita József következett

5.              1940-től Gőgh István lett a gátőr 1947-ig.

6.              1947-től Bokros Ernest Okánikovóról lett a gátőr 1971-ig.

7.              Őt követte Tóth Béla

8.              Bognár József

9.              Jelenleg Bakos Pál a gátőr Csicsón.

A gátőrök névsorát rendelkezésünkre bocsájtotta Varga István csicsói lakos. Köszönet érte.

1. A két állítás között némi ellentmondás van. Sajnos, már nehezen derítjük ki az igazságot. Az, hogy Szalay Mihályné Kucsera Mária édesapját és nagyapját is Kucsera Károlynak hívták, többször is megerősítette Mariska néni unokája Bořicky Jaroslav mérnök. Kucsera Mihály név nincs a családfájukban. Ennél többet ő nem tudott. Az is tény, hogy Kucsera Károly bárki is volt, elismerésben részesült az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác által. Mindemellett nem vonom kétségbe Varga Pista bácsi állítását, aki szerint 1899-ben, az árvíz idején két Kucsera nevű gátőr is szolgált.

2. A család szerint Lion Viktor sosem volt gátőr. Csicsón szőlőtermesztéssel, borkészítéssel és "borivással" foglalkozott.

Nagy Amália