A Csicsón működő énekkarokról

 

Képek az énekkarokról

Csicsón régtől fogva működtek kisebb-nagyobb megszakításokkal dalárdák. Néhányuk már az újabbak tevékenységéről gyűjtöttem össze néhány megemlékezést.

Iskolai énekkar

Wurcel Gábor tanító úr vezetésével sokáig működött. Komlósy Judit a tanító úrnak segített betanítani a dalokat. Három szólamba voltunk osztva. Nagyon szerettünk énekelni. Ez a dal-összeállítás a kedvencem volt. Otthon is el tudtuk énekelni, mert nővérem szopránt, húgom mezzoszopránt, én pedig altot énekeltem.

Először külön-külön énekeltünk.

A szoprán kezdte:

Már ébred a hajnal,

 Fel munkára dallal.

 A harmatos réten,

 Víg pásztor síp szólal.

 La lalalalalala la-la,

 La lalalalalala la

 

Majd a mezzoszoprán következett:

Nyit már a gyöngyvirág,

 Éljen a nyár.

 Lombos a tölgyfaág

 bércen és völgyön át,

 Sok vidám jóbarát

 Nótája száll.

 

És végül az alt:

Szó, mi, dó, dó, ti, ti,

 Zöld rétre jertek ki.

 Fülemüle dala hívogat,

 Ide-oda kel a pillehad,

 Hoztunk egy nagy labdát,

 Magasra dobd fel hát.

 

 

Azután egyszerre mindhárom szólam, egymás után belépve: Már ébred a …, Nyit már a …, Szó, mi, dó …

Nagyon szép volt. Sokat énekeltünk kánonban (két vagy három szólamban ugyanazt a dallamot énekeltük) is. Két szólamnál a mezzoszoprán énekeseit kettéosztotta a tanító úr. A legkiválóbb énekesek szólót is énekeltek. Mindhárom szólamnak volt szólóénekese.

Vegyes kórus

Az asszonykórus előtt volt még egy vegyes kórus, amit szintén Wurcel Gábor tanító úr vezetett. Ez a kórus férfiakból, asszonyokból, lányokból tevődött össze. Sokszor énekeltek közösen az iskolai énekkarral. Így tudtam együtt énekelni néhányszor édesapámmal. Ünnepségeken, rendezvényeken, versenyeken a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyen is az 1970-es években énekeltek.

Ezzel a népdal-összeállítással mindig sikert arattak:

A férfiak kezdték.

Még ma is hallom, ahogy rázendítettek:

Azután csatlakoztak az asszonyok, lányok.

A női hang lett az erősebb:

És egy rövid, gyors dallal zárult:

Fúj, süvölt a Mátra szele, Üngöm, gatyám lobog bele.

Kalapom is elkapta már, Tiszába vitte a tatár.

 

Kalapom a Tiszán úszkál,

Subám zálog a bírónál.

De a szívem itten dobog, Forró lángja feléd lobog.

Aki szép lányt akar venni,

Harmaton kell azt keresni.

Barna legény harmaton járt,

El is veszi a legszebb lányt.

 

 Édesanyám gyűjjön csak ki,

 Az ajtóját nyissa csak ki.

 Itt hozzák a legszebb menyit,

 Boldog Apol kökény szemit.

Sütött ángyom rétest,

 Nem adott belőle.

 Kivitte a kertbe,

 Csárdás keszkenőbe.

 Ez az összeállítás a tankönyvekben is benne volt, az iskolában is énekeltük. Ez az énekkar szerepelt Galántán, Érsekújváron, Marcelházán, Nemesócsán.

Énekeljünk!

Nagy Amália

 

Emlékezés a CSEMADOK mellett működő asszonykórusra

Én Ďuráč Alica szeretném leírni, hogy én hogyan emlékezem a Csemadok mellett működő asszonykórusra. Ezek az én emlékeim, lehet, mások másképp emlékeznek.

1995. szeptember 18-án hívtak az énekkarba énekelni, amit akkor Vajda Évike tanítónő vezetett. A próbák akkortájt a kultúrházban folytak, és a társaság befogadott maguk közé. Felléptünk a csicsói falunapokon, nyugdíjas-napokon, Csemadok napokon Kolozsnémán, de a környék falvaiba is ellátogattunk. Volt egy felejthetetlen emlékem is, ami Vajda Géza bácsihoz (tisztelet emlékének), Évike apjához kötődött. A kultúrházban nem volt fűtés, így ő felajánlotta, hogy az énekpróbákat tartsuk meg a lakásukban. Azt a szívélyes fogadtatást nem felejtem el soha! Azután megint átvette a kórust az előző vezető, Bödőkné Nagy Judit, aki annak idején megalakította az asszonykórust. A két kórusvezetőnek köszönhetően nagyon sok szép dalt, indulót tanultunk meg. Felléptünk minden március 15-i és október 6-i megemlékezésen. Énekeltünk a „Magyarnak maradni” emlékpark szoboravatásán. Többek között Kossuth Lajosról, Klapka Györgyről szóló énekek, és a Magyar Himnusz hangzottak el. Vagy szerepeltünk emlékműsorokon a temetőben, a falunapok megnyitóján, ahol megemlékeztünk a hősi halált halt katonákról, emlékkoszorú elhelyezésére is sor került. 2005-ben Nagy Géza fafaragó művész megalkotott egy oszlopot szélharangokkal az 1848-1849-es szabadságharc csicsói hőseinek emlékére. Az ünnepélyes felavatásra meghívták a magyar miniszterelnököt, Orbán Viktort és Bugár Bélát, Duray Miklóst, akik együtt leplezték le az alkotást.  Előtte még falunk emlékbe kapott Kisbajcs polgármesterétől egy nagy keresztet, azóta a polgármester úr minden ünnepségünkön jelen van. Az ünnepséget a helyi önkormányzat és a Csemadok csicsói alapszervezete közösen rendezték, ahol mi is felléptünk. Nagy Géza úrnak nemcsak egy műve díszíti községünket. Alkotásainak átadásán mi is mindig szerepeltünk.

Ami további szerepléseinket illeti, nagyon sok sikeres fellépésünk volt úgy itthon a Csallóközben, mint Magyarországon. Vendégek lehettünk Szabadbattyánban, ahol Berecki Zoltánnal, a Rock színház neves művészével énekelhettünk egy színpadon. Nagy Gézának, feleségének Szerénkének és a karvezetőnknek köszönhetően felléptünk a budapesti Stefánia Palotában is, ahol a kultúra és a bor lovagjait avatják.

Nem felejtem el az Ágh Tibor (tisztelet emlékének) vezette, Csicsón tartott kórustalálkozót, amin négy énekkar működött közre az ő irányításával. Még két felejthetetlen emlékem fűződik ezekhez a szereplésekhez. Nagy Géza és támogatóink legnagyobb anyagi segítőink MUDr. Pásztor László, Fehérváry Pál által olyan színhelyre is eljutottunk, mint Egyházaskozár. Innen kissé továbbutazva Mohácsra jutottunk. Itt található a történelmi nevezetességű Mohácsi csata emlékparkja. A széles bejáratú nagy kapuja emberi kéz- és lábszárcsont bronz utánzatából van összeállítva. A csatáról szóló ismertetés magyarul, németül, angolul és franciául hangzott el.

Ezeket a személyes élményeimet úgy gondoltam, papírra vetem, mert hiszem és tudom, nemcsak én emlékezem rájuk szívesen. Kórusunk volt tagjai egyetértenek velem.

Köszönet és hála a támogatóinknak, a két kórusvezetőnek, mert nélkülük ilyen élményekben és sikeres szereplésekben nem lett volna részünk.

2014.

Szeretném folytatni az énekkarunkról írott megemlékezésemet. Több egyházi ünnepségen énekeltünk. Gondolok itt az ekeli református templomra, ahol olyan személlyel volt szerencsénk megismerkedni, mint Tőkés László református püspök úr. Felejthetetlen élmény volt, ami megismétlődött, ugyanis 10 évre rá Csicsón is élvezhettük a társaságát. Továbbá a CSEMADOK jóvoltából felléphettünk a hetényi református templomban, ahol a debreceni református kollégium növendékeivel találkoztunk és énekeltünk. Ez egy szüreti ünnepség része volt, amire CSEMADOK-unk elnökével, idős Bödők Károllyal utaztunk.

Itthon is énekeltünk mindkét templomunkban, ahol Nagy Géza fényképezett minket.

2015. február

Gyöngykoszorú népdalkör

Az 1965-ös árvíz falunk történetének kiemelkedő eseménye volt, melyről 2015. június 14-én, 19-én és 21-én megemlékezést tartottunk. Ebből az alkalomból alakult a Gyöngykoszorú népdalkör, mely három község: Csicsó, Füss és Kulcsod lakosaiból verbuválódott. a megalakulása Bödőkné Nagy Judit sikeres munkájának köszönhető. A népdalkör mindhárom rendezvény aktív részese volt. Csicsón kívül felléptek a szomszédos falvak rendezvényein: Füssön, Kulcsodon, Medvén. N.A.

Szeretnék utólagosan hírt adni a Gyöngykoszorú népdalkör tavaly ádventi fellépéseiről. Ádvent 1. vasárnapján a kolozsnémai katolikus templomban énekeltünk. 2. vasárnap Füss község katolikus templomának szentmiséjén vettünk részt, 3. vasárnap pedig a csicsói katolikus temploméban. Karácsony előtt, a 4. vasárnapon a csicsói református templomban énekeltünk az istentiszteleten.  Az esztendő végén részt vettünk egy nagyon jól sikerült évbúcsúztató esten, ahol további éneklésre tettünk fogadalmat. Most, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc megünneplésére készül kórusunk, amit Csicsón március 12-én tartanak. Március 15-én, nemzeti ünnepünk napján pedig Medvén fogunk részt venni a megemlékezésen.

2016. február Ďuráč Alica