Több mint 30 éve annak, hogy Csukás László (1945) hazatért Csehszlovákia, a maga nemében első búvárexpedíciójáról. Élményeit, gondolatait azonnal papírra vetette, de sok-sok évnek kellett eltelnie, hogy ezeket másokkal is megoszthassa.
A könyvben megjelentetett képeket Csukás László fényképezte a búvárexpedíció idején
Búvárexpedíció a Vörös-tengeren 1990-ben - a könyv, pdf
Csukás László élete a vízhez fűződik. Vízi sportolói pályafutását kenuzással kezdte. Egészségi okokból fel kellett hagynia az evezéssel. Búvárként először csak fotózta a víz alatti világot, és hogy a mozgó életet is megörökíthesse, vett egy kamerát, amellyel már filmeket készített. Megalapította a Csukás-búvárközpontot, búvároktatóként is dolgozott, filmezte a víz alatti világot. Így bejárta szinte az egész világot. 1990-ben Vágsellyén megépítettek egy 10 méteres jachtot, és elhajóztak vele Egyiptomba, a Vörös-tenger partjához, Hurghadába. Ez három és fél hónapig tartó expedíció volt, filmsorozatot is forgattak róla. Erről az útról szól ez a könyv, sok-sok szemet gyönyörködtető képpel.
Csukás László bejárta Európa édesvizeit is. Harminc éven át járt Dunatőkésre búvárkodni, az Erzsébet-folyó ugyanis megmaradt őseredeti állapotában. A vize kristálytiszta, apró forrásokból tör fel, ezeket szabad szemmel is látni lehet a víz alatt. Operatőre, vágója és rendezője volt az Álmaim folyója című filmnek, melyet itt forgatott 1998-ban.
A film nemzetközi filmfesztiválokon díjakat nyert. Olaszországban, Sondrioban a Világ Nemzeti Parkjaiban készült filmek fesztiválján nagydíjat nyert, Antibesben, a francia Riviérán a búvárok világfesztiválján a Francia Filmakadémia Nagydíját ítélték meg neki. Majd következett Párizs, Grenoble stb. A franciák lefordították francia nyelvre, az olaszok olaszra, és besorolták az alapiskolai tananyagba. Az Amerikai Nemzeti Parkok főfelügyelője kérte, hogy adja át a jogot, hogy az angol nyelvű filmváltozatot használhassák Virgíniában mint tananyagot a parkjaik szakdolgozóinak továbbképzésében. Megkapták. Csukás László mindezeket ingyen, ellenszolgáltatás nélkül tette.
Másik filmje, melyet a Sínai-félszigeten, a Vörös-tenger Akabai-öblének nyugati partján, Dahabban a Kárpát-medencei búvárok búvárbázisán forgatott Ott öt évet töltött. Ez az Isten Lovagjai című dokumentumfilm, a búvárok és a halak kapcsolatáról szól és magyar, angol és cseh nyelvű változatban is elkészült. 2021. szeptember 12-én volt az első nyilvános vetítése a gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon (International Nature Film Festival)! Óriási elismerés, hogy az első fesztiválnevezésen már vetítésre méltatták a filmet.
Filmjeit – melyeknek ő az operatőre, forgatókönyv-írója, vágója, rendezője – megnézhetjük a YouTube-on.
Kevesen tudják, hogy Csukás László sokáig építésvezetőként dolgozott – ekkor csicsóiakkal is összehozta a sors - anyai ágon közvetlenül is kötődik Csicsóhoz. Nagyapja nemes, vitéz Szakál Lajos Csicsón született, de Tanyon telepedett le. Tanyon élt még két fiútestvére, a harmadik pedig Nagymegyeren –, a búvárkodás és a fotózás sokáig csak kedvtelésként volt jelen az életében. Ám később a hivatásává vált. Ott volt Horthy elsüllyedt hajójának, a Szent István csatahajónak a felkutatásánál, oktatott Egyiptomban, és számos kutatóúton vett részt. Az Erzsébet-folyóban harminc éven keresztül búvárkodott, de fényképezőgépe nélkül sosem ment a vízbe. Cousteau kapitány csapatát egy kötött piros sapkáért vezette, amilyet a kapitány és a csapata is hordott.
A Szakajtást nagyon jól ismerem. Vagyis jobban mondva a tó fenekének minden zugát. A halakat, amelyekkel találkoztam a víz alatt. Amikor 1990-ben felkért Cousteau kapitány, hogy vezessem a vízalatti filmes csapatát a Felvidéken, elvittem őket a Lionra is. Éppen akkor ívtak a süllők. Az operatőr barátom, Didier Noiret a fészkét őrző süllőt filmezte olyan két méterről. Én a csónakból figyeltem a munkáját.
Mondom, nem jó ez így. Mivel be voltam öltözve a búvárruhámba, uszony, maszk, pipa, palack nélkül, beugrottam a vízbe. Mutatom a Didiernek, hogy álljon le és figyeljen. Odaúsztam a nagy halhoz felvettem vele a kontaktust. Majd az a kitárt tenyerembe úszott én megsimogattam a másik kezemmel és óvatosan visszatettem a fészekbe, majd jeleztem neki, hogy maradj a helyeden, ne kövess, mivel az ólálkodó ikraevő sügérek a közelben vannak. Majd mutatom az operatőrnek, hogy no, látod, így kell ezt csinálni. Ja igen, ha pozitív az aurád, akkor Te is közelebb mehetsz. Majd este, amikor telefonon elmondták mindezt az „öregnek", a kapitánynak, akkor az csak annyit mondott, hogy – profi.
2024 szeptembere
Felhasznált forrás az Új Nő magazin 2018. szeptember 27-i online száma.
Hazajött,
megpihenni a hosszú út után – mondhatnám zarándokútnak is. Leült a kedves
folyója szélére kisodort fa rönkjére és ágakra, melyek fennakadtak a partnál.
Akárcsak a vízimadarak teszik, mikor visszatérnek a meleg vidékről tavasszal.
Megöregedett, arca ráncos, teste még hordozza a kiegyensúlyozott, de kemény
megterhelés áldott hagyatékát. Hosszú időt vett igénybe annak a gyümölcsnek a
megérése, amelyet a lelkében hordozott. Mondogatja, na ezért érdemes volt élni.
Ma sem pihen, korán kel és tanul. Próbálja felismerni, megismerni azokat a titkokat, melyeket az idő elfelejtetett vele.
Életében mindig arra törekedett, hogy első legyen. No, nem a versenyzésben, a sportban, de az adott helyzet felismerésében és annak szerinte való esetleges orvoslásában. Teszi ezt a fotóival, a filmjeivel és újabban a könyvével, amelyet lehet, hogy már jó három évtizede vetett papírra, de csak most vette elő, mivel úgy érzi, hogy az idő megérett rá.A képét az Új Nő szerkesztőségének engedélyével használtuk fel, mely a magazin 2018. szeptember 27-i online számában jelent meg.
A napjainkban készült képen Csukás László látható, elődei öltözékében, akik Komáromi Szekeresgazdák voltak.
Póka Halas bácsi meséinek ihletője Csukás László, akinek az élettörténetéből meséskönyv született. Megállunk itt egy szóra, és idézzük Csukás László gondolatait.
Az emberélet egy röpke pillanat akkor, ha az örök életről beszélünk, és az le van írva ... Pedig van nékünk egy örök titkos életünk is. Amikor a szerető szüleink összeborultak és egyetlen sejtet ajándékoztak egymásnak, amelyek nem haltak el, de egyesültek és szaporodtak. Majd kilenc hónap múlva megszületett a csoda. (Igaz, ez a csoda már a fogamzáskor kezdődött.) Ez a két parányi sejt hordozta a szülők komplett DNS láncát. Azokba be van kódolva a szülők öröksége az elődöktől. Amikor az apa a gyermekére néz, abban saját magát látja. Az élete folytatását, testének, lelkének mását. Csukás László ezt a folyamatosságot vélte felfedezni. Így a mesében visszament az ősökhöz, azokhoz, akik benne élnek. Akik bennünk élnek. Ez a valós mese, nem csak gyerekeknek.
A következő mese nem abból a könyvből van, ezt a mesét Csukás László osztotta meg velünk. Valamikor a régi-régi békevilágban, amikor még vízimalmok állottak a Dunán, Újszőny alatt is állt egy ütött-kopott, vén malom. Oda járt be Csukás bácsi minden reggel csónakon. Télen kint a parton pihent a vén malom csendesen, de tavasszal Csukás bácsi javította lelkesen. Javította, bevontatta, s megindult a nagy lapát. Csak egy baj volt: tavasz felé ritkán hoztak gabonát. Szegény öreg Csukás bácsi nem szerette a tavaszt, mert ilyenkor majdnem mindig üresen járt a garat. Pedig ha a malomkerék csak üresen zakatolt, akkor ő sem öntözhette, csak ritkán, a garatot. Mit tehetett egyebet, mint elővette a pipát, a második feleségét, s füstje mellett szundikált. Álmodta, hogy jön az ősz, és megjön a sok gabona, s a monostori szőlőkből az istenadta borocska. S egyszer, ahogy szegény öreg őszbe álmodta magát, kiejtette szájából a tűzzel teli tajpipát. Aludt tovább, nem is tudta, hogy meggyulladt a malom. Mire észrevette, már nem segíthetett a bajon. Szomorúan csónakba ült, a part felé lökte magát. Már majdnem kiért, amikor eszébe jutott: ott bent hagyta a pipát. „Jaj, a pipám! Vissza hamar!” S őrült mód evezett. Süllyedezett már a malom, de a pipáért bement. Zsebre gyűrte, s nagy boldogan indult vissza. Hát a parton felesége sírt, jajgatott, kiabált: „Jaj, Istenem, mi lesz velünk, az egész malom odavan!” Szólt az öreg: „Abbiz oda, de a pipát kihoztam!”
Az igazság pedig ez: Csukás Benő vízimolnár volt, komáromi lakos, a komáromi református temetőben van eltemetve, dr. Csukás István – főjegyző és polgármester-helyettes – sírja mellett. Benő a városnak az adót nem tudta befizetni. Ezért két hét türelmet kért. Ezt nem kapta meg. Tudta, hogy a malmát el fogják venni tőle. Ezért az evezőlapátra egy búcsúlevelet írt a családjának, majd visszament a hajómalmára, betakarózott a subájával és magára gyújtotta a malmot. Nemrég leapadt a Duna, megtalálták benne a megégett malomkövet és kiállították a Monostori erődben
